Ausztrália hatalmas, érintetlen tájaival – a gyönyörű tengerparttól a sivatagokon és az esőerdőn át a híres „outbackig” és a Nagy-korallzátonyig – igazi paradicsom a természet szerelmeseinek, akik itt a világon egyedülálló élőlényeket és tájakat figyelhetnek meg, de élvonalbeli városokat is.
Két évig éltem Ausztráliában, és körülbelül 6 hónapot töltöttem az országon belüli utazással. Megfordultam az összes legnépszerűbb úti célon, de határozottan jóval kevésbé turisztikus helyeken is. Itt (olaszul, de bekapcsolhatod a feliratot) találsz egy egészen rövid videót az ausztráliai életemről.
Akár hátizsákos utazást szervezel, akár egy hatalmas road tripet, akár csak információt gyűjtesz egy kényelmesebb körutazáshoz, ebben az útmutatóban mindent megtalálsz, amire szükséged van.
Gyors menü

Steep Point, Ausztrália nyugati partja.
Az ország mérete miatt tényleg nehéz az éghajlatról úgy beszélni, hogy ne tennénk egyértelmű különbséget aszerint, melyik régióról van szó. Ráadásul ne feledd, hogy az évszakok fordítottak a mi féltekénkhez képest!
Nagy vonalakban: ha egy képzeletbeli vonallal keletről nyugatra kettévágod az országot (nagyjából Brisbane magasságában), az alsó felében, vagyis délen négy jól elkülönülő évszak van, kifejezetten forró nyarakkal és olyan telekkel, amelyek hidegebbek lehetnek, mint gondolnád, főleg Victoria államban és Tasmaniában.
A felső felében, vagyis az ország északi részén viszont alapvetően két évszak van: a száraz évszak (áprilistól novemberig) kellemes hőmérséklettel és gyakorlatilag csapadék nélkül, valamint az esős évszak (novembertől áprilisig), amely rendkívül fülledt, és szinte naponta jönnek zivataros esők.
Amit az imént mondtam, a tengerparti régiókra érvényes, a belső területeken – az úgynevezett „outbackben”, vagyis az alapvetően félsivatagos térségben – egész évben kevés az eső, a déli féltekei nyáron rendkívül magas a hőmérséklet, télen pedig nappal mérsékelt, éjjel viszont a fagypont közelében van.
Összegzésként: az ország déli részét novembertől áprilisig érdemes meglátogatni, vagyis a déli féltekei nyár idején (ha lehet, érdemes elkerülni a karácsonyi időszakot és a januárt, mert ezek egybeesnek az iskolai nyári szünettel, az árak kifejezetten magasabbak, a strandok pedig zsúfoltak), az ország északi részén viszont az áprilistól novemberig tartó időszak a legjobb, vagyis a déli féltekei tél idején. Végül az outbackben az átmeneti évszakok a legjobbak, vagyis április–június és október–november.
Ha sok időd van, az ideális az lenne, ha az ország déli részét a nyári hónapokban látogatnád meg, aztán a nyár végén észak felé indulnál, vagyis a száraz évszak elé. Vagy fordítva: északon kezdheted az utat a száraz évszakban, és a nyár elején mehetsz dél felé, így elkerülöd az esős évszakot.

Az ország legikonikusabb és legkülönösebb állatai.
Ahhoz, hogy Ausztráliába látogass, az országba érkezésed előtt vízumra van szükséged. Többféle vízum létezik, de szerintem a legtöbb embernek elég a subclass 651, ezt nyugodtan kérheted online, teljesen ingyenes, és attól a pillanattól számítva 12 hónapig érvényes, hogy megkapod; ez alatt a 12 hónap alatt annyiszor léphetsz be Ausztráliába és hagyhatod el, ahányszor csak szeretnéd, de egyszerre legfeljebb 3 hónapot maradhatsz.
Ha külföldi tapasztalatszerzésen gondolkodsz, a 31 évnél fiatalabb olasz állampolgárok számára (a szabályok állampolgárságtól függően eltérnek, ezért nézd meg, mi vonatkozik rád) mindenképp érdekes alternatíva a working holiday vízum. Ez a 440 ausztrál dollárba kerülő vízum tizenkét hónapig érvényes, ez alatt legálisan is dolgozhatsz, és ha akarod, további 12 hónapra meghosszabbítható, ha legalább 90 napot „távoli” helyeken dolgozol. További információkért azt tanácsolom, nézd meg ezt az oldalt (angolul).
Ami az oltásokat illeti, az egyetlen kötelező a sárgaláz elleni oltás, ha az országba egy veszélyeztetett országban töltött tartózkodást követő 6 napon belül lépsz be; ezen kívül személy szerint mindig az A- és B-hepatitisz elleni oltást ajánlom.
Végül érdemes megemlíteni, hogy Olaszország és Ausztrália között létezik egy egészségügyi ellátásról szóló megállapodás, amely az országba lépéstől számított 180 napig ingyenes hozzáférést biztosít a „Medicare” nevű állami rendszerhez (a szabályok állampolgárságtól függően eltérnek, ezért nézd meg, mi vonatkozik rád). Ez azonban alapellátás, amely például a mentőszállítás költségeit sem fedezi, ezért célszerű magán-utasbiztosítást kötni.
A vízumokra és egyebekre vonatkozó friss információkért azt tanácsolom, nézd meg a saját országod külügyminisztériumának utazási tanácsait (például a magyar Konzuli Szolgálat oldalán).

Hutt Lake.
Az ország mérete miatt úgy döntöttem, hogy az útmutatónak ezt a részét hét területre osztom, jól elkülönülő szövetségi államok és területek szerint, a déli Victoria államtól indulva, az óramutató járásával ellentétes irányban haladva. Minden régióhoz részletesebb térképet találsz.
Ebben az útmutatóban az árak a helyi pénznemben, az úgynevezett „ausztrál dollárban” szerepelnek, amelyet gyakran „AUD”-re rövidítenek. Az árfolyam körülbelül 1€ = 1.60 AUD. A pillanatnyi árfolyamért azt tanácsolom, nézd meg ezt az oldalt.

A kis Victoria állam mindenki ízlésének kínál valamit: a délnyugati part gyönyörű strandjait, a kiváló bort termő vidéket, a számos nemzeti parkot, a legendás Great Ocean Roadot, és végül Melbourne-t, az egyik kedvenc városomat, amely egyben a világ egyik legélhetőbb városa és Ausztrália vitathatatlan kulturális fővárosa.
Általában a legjobb időszak erre a vidékre szeptember–novembertől április–májusig tart.

Melbourne tiszta, élhető és dinamikus város. A város több mint 4 millió lakosával kifejezetten nagyváros, ahol szerencsére az összes látnivaló a központ (más néven „CBD”) környékén van, vagy legalábbis nem túl messze onnan, és a hatékony tömegközlekedésnek köszönhetően mindenhová könnyen eljutsz.

Melbourne graffitijei.
A CBD-n belül azt javaslom, nézd meg a „Flinders street station” környékét, ahonnan pár lépésre található a „St. Paul’s Cathedral” székesegyház és a „Federation Square” tér, amely esténként rendkívül hangulatos, és gyakran vannak itt ingyenes események, főleg hétvégén; végül sétálhatsz a Yarra folyó mentén a „Southbank” negyed felől, ahol ha akarod, felmehetsz a „Melbourne Skydeck” felhőkarcoló tetejére (a korábbi Eureka Skydeck), ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a városra; nem éppen olcsó, de online foglalással megspórolhatsz pár dollárt. Valamivel délebbre pedig ott van a National Gallery of Victoria és a Shrine of Remembrance.
Ha elboldogulsz angolul, ha akarod, csatlakozhatsz egy free walking tourhoz a városban, amely lényegében érinti az eddig említett összes látnivalót, és még sok mást is. Mindezt egy helyi vezető társaságában, aki nagyon szívesen ad tanácsokat és tippeket, és érdekes részleteket mesél a város történelméről.
A központon kívül néhány érdekes negyed mindenképp Carlton, amelyre rendkívül erős olasz hatás jellemző, Collingwood és Fitzroy, ahol hipszter hangulat uralkodik rengeteg street arttal, végül délen St.Kilda és Brighton, ahol a város fő strandjai találhatók; az előbbi egyben az éjszakai élet központja is, itt, a híres Chapel Street mentén találod a város néhány leghíresebb klubját, köztük a hírhedt Revolvert. Brighton ezzel szemben nyugodtabb, családbarát hangulatú, itt láthatod az ikonikus színes kis házakat.

Brighton Beach.
Közlekedés Melbourne-ben
Ahogy korábban már mondtam, a városon belüli közlekedés nagyon egyszerű a kiváló tömegközlekedésnek köszönhetően. A CBD-n belül a villamosok teljesen ingyenesek, de a CBD-n kívüli közlekedéshez (villamos, vonat és busz) be kell szerezned egy Myki nevű kártyát, a repülőtérre és a repülőtérről pedig a leggyorsabb megoldás a skybus (ha online veszed meg a jegyet, megspórolsz pár dollárt).
Szállás Melbourne-ben
Nagy vonalakban azt javaslom, hogy a lehető legközelebb aludj a CBD-hez. A belvárosi hostelek közül az Exford Hotelt ajánlom, ha valami olcsót keresel, vagy a Space Hotelt valami luxusosabbhoz, a bulihostel pedig a Nomads St Kilda (korábban Base St.Kilda). Ha szállodát keresel, nézd meg itt.
A Melbourne-től nagyjából két óra autóútra fekvő sziget rendkívül népszerű turisztikai célpont, nemcsak azért, mert itt található az azonos nevű pálya, amelyet a motorsport szerelmesei biztosan ismernek, hanem a szigeten élő pingvin- és fókakolónia miatt is.
A sziget felfedezéséhez rábízhatod magad a Melbourne-ből naponta induló számos túra egyikére. Én viszont azt tanácsolom, bérelj egy autót, amelyre Victoria állam többi részének bejárásához is szükséged lesz.
Egy lehetséges egynapos útvonal Melbourne-ből indulva, amely a híres pingvinparádét is tartalmazza (minden nap naplementekor), a következő lehet:
Indulj Melbourne-ből 8:00–8:30 körül, hogy 10:30 körül érj a szigetre, és az első állomás a Woolamai Beach legyen. Itt a tengerpart élvezete mellett követheted az ösvényt, amely ehhez a kilátóponthoz vezet, és ha van kedved, tovább is mehetsz (azt tanácsolom, töltsd le az Organic Maps alkalmazást, amelyben az összes ösvény fel van tüntetve).
Ezután menj a közeli Churchill-szigetre. Ezen a szigeten jött létre Victoria állam első farmja, amelyet később egyfajta élő múzeummá alakítottak, ahol minden nap 14:00 és 15:30 között bemutatják, hogyan nyírják a birkákat, hogyan dolgoznak a pásztorkutyák stb., stb. (a belépő fizetős, de megvásárolható egy olyan csomagban is, amely a pingvinparádét is tartalmazza, további információ itt). Vagy egyszerűen követheted a sziget kerülete mentén futó ösvényt, ami körülbelül 1–2 óra, és ingyenes.

A fókakolónia.
Minden nap 15:00-kor és 17:00-kor (az évszaktól függően lehet egy további járat 13:00-kor, menetrend) ezenkívül felszállhatsz egy „EcoBoat Adventure Tour” nevű hajóra, amely elvisz oda, ahol Ausztrália egyik legnagyobb fókakolóniája él.
Ezután meglátogathatod a koala természetvédelmi központot (10:00-tól 15:00-ig tart nyitva, a belépő fizetős) és a Nobbies Antarctic Centre-t (nyitvatartás), egy interaktív múzeumot, ahol rengeteg mindent megtanulhatsz az Antarktiszról és lakóiról.
A nap lezárásaként menj el a „Penguin Parade” strandjára legalább egy órával a pingvinek érkezése előtt (itt találod az évszakonkénti időpontokat).
Megjegyzés: Az imént említett összes programért fizethetsz külön-külön, vagy vásárolhatsz olyan bérleteket, amelyek több programot is tartalmaznak. Főleg főszezonban a pingvinparádé belépőjét előre meg kell venni! Ez a hivatalos oldal! A Klook travel oldalán kedvezőbb árakat is találhatsz.

Pingvinparádé.
A park, amely Melbourne-től nagyjából 3 órára délre fekszik, körülbelül 130 km ösvényt és számos kempinget kínál; a park fő bejárata a Tidal River nevű falu, ahol a látogatóközpont is található.
Többnapos túrákhoz regisztrálnod kell, amint megérkeztél a látogatóközpontba, vagy a weboldalon keresztül, ahol térképeket, ajánlott túrákat és még sok más hasznos információt találsz. Ha szeretsz trekkingelni, nyomatékosan azt tanácsolom, tölts a parkban pár napot, ha pedig néhány rövid, egynapos kirándulás érdekel, nézd meg ezt az oldalt. Mindenesetre mindenképp megéri meglátogatni!

Little Waterloo Bay
A Yarra Valley egy borvidék, egy köpésre Melbourne-től: a belvárosból ugyanis nagyjából egy óra vezetés, és már a vidék kellős közepén vagy. A pincészetek közül sok jól ki van táblázva, és a főútról könnyen elérhető.
Egynapos kirándulásként jártam a vidéken Melbourne-ből indulva, és bár nekünk, olaszoknak ezek a kóstolással töltött napok valószínűleg biztosan nem újdonságok, mindenképp remek módja egy pihentető nap eltöltésének. Nem emlékszem, melyik pincészetnél álltunk meg, de ha inspirációt keresel, nézd meg ezt az oldalt.
A híres út, amely 243 km hosszan kanyarog Torquay-tól Allansfordig, kétségkívül a világ egyik leglátványosabb útja. A legjobb módja, hogy autóval járd végig, és lehetőleg legalább két napod legyen rá, különben azt kockáztatod, hogy az egész napot vezetéssel töltöd; ha nincs két napod, gondolkodj azon, hogy részt veszel egy szervezett túrán.
Mindenekelőtt egy őszinte tanács: ha nyáron (főszezonban) tervezed végigmenni a Great Ocean Roadon, és Melbourne a kiindulási és érkezési pontod, érdemes az utat fordított irányban megtenni, így elkerülöd a tömegeket a fő látnivalóknál!
Az általam javasolt útvonal a következő:
1. nap
Vedd az A1-es belső utat, és indulj Port Campbell felé, itt menj tovább egy rövid szakaszon nyugat felé, és nézd meg a London Bridge-et, a Bay of Islands Coastal Parkot és a grottót, mielőtt visszafordulsz keletre, és ellenkező irányban végigmész a Great Ocean Roadon. Nézd meg a következő látnivalókat: The Blowhole, Loch Ard Gorge, Tom and Eva lookout, The Razorback, végül a Tizenkét apostol.
Ezután térj vissza Port Campbellbe éjszakázni. A Sow and Piglets Guesthouse (korábban Port Campbell Hostel) kiváló választás privát szobákhoz is.

The Razorback.
2. nap
A napot kezdheted úgy, hogy ismét megállsz a Tizenkét apostolnál, ahol nehezen találsz nagy tömeget, aztán folytathatod a Gibson Steps felé egy tengerparti sétához. Innen a következő látnivalókat javaslom: Teddy’s lookout (közvetlenül ez a kilátópont után van Lorne települése, ahol ebédelhetsz), Split Point lighthouse, Point RoadKnight Beach (valószínűleg a legjobb strand fürdéshez a Great Ocean Road mentén), végül a Bells Beach, ez a strand a kiváló szörfről híres, amit csinálhatsz, vagy egyszerűen nézhetsz!
Ezután már csak vissza kell térned Melbourne-be.
Természetesen ha Adelaide vagy a Grampians Nemzeti Park felé szeretnél továbbmenni, érdemes az utat keletről nyugat felé megtenni, vagyis az imént leírt útvonalat fordítva követni!

A Tizenkét apostol.
Ez a gyönyörű nemzeti park, amely Melbourne-től nagyjából 3 órára van, vagy 2 és fél órára, ha a Great Ocean Road végéről érkezel, remek hely arra, hogy néhány napra megállj, mielőtt folytatod az utat South Australia felé.
Itt is gyakorlatilag szükséges a saját jármű, és nyomatékosan azt tanácsolom, hogy menj el a Halls Gap látogatóközpontjába, ahol térképeket, friss információkat és bármi mást kaphatsz, amire szükséged lehet; vagy megnézheted a hivatalos oldalt.
A parkban számos ösvény van, a néhány száz méteres sétáktól a többnapos túrákig. Ha kevés időd van, vagy egyszerűen nem vagy nagy gyalogló, azt tanácsolom, nézd meg legalább ezeket a kilátópontokat és könnyen megközelíthető látnivalókat.
Boroka Lookout, Reed Lookout és a nem messze lévő The Balconies, MacKenzie falls, The Pinnacle Lookout, valamint a rövid séta a Wonderland Grand Canyonhoz. Ezeket a helyeket mind meg lehet látogatni egyetlen nap alatt, de ha van időd, nyomatékosan azt tanácsolom, hogy tölts a parkban néhány napot!
A legpraktikusabb és legolcsóbb alvási megoldás kétségkívül a kempingezés, a parkban 13 olyan kemping van, amelyben van mosdó. Ezenkívül bizonyos területeken szabadon is kempingezhetsz, vagy megszállhatsz közvetlenül a parkon kívüli szálláshelyeken, például a Grampians Eco YHA-ban.

A lánytestvérem, aki bátrabbnak bizonyul nálam (tériszonyom van).
Több mint 7 millió lakosával ez Ausztrália legnépesebb állama. Ez az állam évekig az angol gyarmati hatalom központja volt, fővárosa, Sydney pedig az egész ország legrégebbi és legnagyobb városa. Partvidékén találhatók Ausztrália legjobb strandjai közül néhány, délen a zord Snowy Mountains, nyugaton az outback, végül északon, a Queenslanddel határos vidéken az esőerdő kezdetei.
New South Walesen belül található az „Australian Capital Territory” is, vagyis az a kis terület, amelyben Ausztrália fővárosa, Canberra fekszik.
Általában a legjobb időszak erre a vidékre szeptember–novembertől április–májusig tart. Ha több nemzeti parkot szeretnél meglátogatni, gondolkodj azon, hogy megveszed a bérletet.

Több mint hat hónapig éltem Sydney-ben, és bármilyen lenyűgöző és élhető város is, én már nem töltenék ott egy-két napnál többet (ugyanez igaz Melbourne-re is), határozottan hiszem, hogy ennek az országnak a szépsége a városoktól távol található.
Ennek ellenére íme néhány ajánlásom.
Íme a Sydney-ben töltendő két napra javasolt útvonalam.
1. nap
A felfedezőnapot a Darling Harbour környékén kezdeném, ami rendkívül hangulatos negyed, rengeteg étteremmel a kis kikötő partján; a környéken ezenkívül van néhány látnivaló, például a Kínai Kert (tényleg aranyos, és csak 6 $-ba kerül), az akvárium és egy állatkert.
Innen tovább mennék a Hyde Park, a St. Mary’s Cathedral, a botanikus kertek felé, és végül az Opera House-hoz. Az Opera House-tól azt tanácsolom, indulj a The Rocks felé; ez a Harbour Bridge lábánál fekvő negyed a város legrégebbi negyede, és még rengeteg történelmi épületet őriz. Innen menj fel a híres hídra, és sétálj el a Pylon Lookoutig, ahonnan remek kilátás nyílik az alatta elterülő öbölre és az Opera House-ra.
Ezután visszamehetsz a belvárosba, és megnézhetsz néhány múzeumot vagy látnivalót, ami érdekel, vagy felszállhatsz a Manly felé induló kompra, amely a közeli Circular Quay állomásról indul (ezt ajánlom). A kompról mindenekelőtt gyönyörű kilátás nyílik az öbölre, és ha megérkeztél, a „City”-hez képest kifejezetten más hangulatot érezhetsz. Manlyban egyszerűen elmehetsz a strandra, vagy meglátogathatod a közeli North Head Sanctuaryt, ahol vannak a második világháborúból származó leletek, vagy sétálhatsz az ösvényeken, ahol több kilátópontról is láthatod a várost.

Az Opera House a Harbour Bridge-ről nézve.
2. nap
Egy sydney-i látogatás nem tekinthető teljesnek a híres Bondi Beach megnézése nélkül, busszal igazán könnyű eljutni oda; ha megérkeztél, élvezd egy kicsit a tengert és a napot, mielőtt végigsétálod a látványos Bondi–Coogee sétát.
Ez egy körülbelül 4–5 km hosszú, igazán látványos tengerparti útvonal, amely összeköti a két strandot, melegen ajánlom! Ennél a pontnál kezdődik, és itt ér véget; ha megérkeztél Coogee-ba, a belvárosba való visszatéréshez elég egy másik buszra szállnod.
Mindkét strandon vannak nyilvános grillezők (bbq), amelyeken igazi ausztrál módra elkészítheted az ebédedet, de vigyázz, mert nyáron, és különösen hétvégén hosszú lehet a sor a főzéshez.

Bondi–Coogee séta.
Közlekedés Sydney-ben
Ahogy már mondtam, a városban való közlekedés igazán egyszerű, a tömegközlekedés használatához azonban szükséged van egy Opal nevű kártyára. Utána az oldalon vagy az appon keresztül igazán intuitív kitalálni, mely járatokra kell felszállnod, ha megadtad az indulási és az érkezési pontot. A repülőtérről érkezve a leggyorsabb módja a belvárosba jutásnak a vonat, amely gyakorlatilag a repülőtér épületén belül áll meg; ez a vonat viszont viszonylag drága, mert 12 $ repülőtéri pótdíj van rajta. Ha szeretnél spórolni valamit, és könnyen utazol, gondolkodj azon, hogy elsétálsz körülbelül 2 km-t a legközelebbi vasútállomásig (nem a repülőtér épületében lévőig); a T1-ről (nemzetközi járatok) ez a Wolli Creek Station, a T2-ről és T3-ról (belföldi járatok) a Mascot Station, és mindkét állomásról pontosan 12 $-ral olcsóbb a vonatjegy.
Szállás Sydney-ben
Általában azt javaslom, hogy a lehető legközelebb aludj a központhoz, hogy a várost amennyire csak lehet, gyalog fedezhesd fel. Summer House Sydney City (korábban Sydney Backpackers) remek, olcsó hostel a belváros kellős közepén, ha pedig valami igazán menőt keresel, nézd meg a Wake up! Sydney Centralt, versenyképes áron szép privát szobái is vannak. Szállodákat itt nézhetsz meg.
Ez a hegylánc, amely az azonos nevű parkban található, 2000-ben lett az UNESCO világörökségének része. A nemzeti park Sydney-ből könnyen elérhető, mert gyakori vonatjáratok közlekednek a régió fő városaiba.
Simán el lehetne tölteni néhány napot a parkban, de ha nincs sok időd, a fő látnivalók egy részét egynapos kirándulásként is megnézheted Sydney-ből.
Azt javaslom, szállj vonatra Sydney Centralból Katoomba városa felé, a vonat nagyjából óránként jár, 6 $-ba kerül, és 2 óra alatt ér oda (nézd meg a menetrendet), a park belépője ingyenes.
Ha megérkeztél Katoombába, sétálj az Echo Point felé, ahonnan hihetetlen kilátás nyílik az alatta fekvő Jamison Valley-re és a „The Three Sisters” nevű sziklaformációra. Itt a látogatóközpontot is meglátogathatod, hogy térképeket/információkat szerezz.
Innen nyomatékosan azt tanácsolom, járd végig a „The Giant Stairway” nevű útvonalat, amely közvetlenül az Echo Pointnál, a Three Sisters mellett kezdődik, lemegy a völgy aljára, majd visszaemelkedik, és visszatér az Echo Pointra. Az ösvény jól ki van táblázva és járt, így biztosan nem lesznek gondjaid, összesen körülbelül 6 km, közben vízesések és látványos kilátások követik egymást, ha akarod, a völgy aljáról egy rövid sínpályás járművel is feljuthatsz. Itt nagy vonalakban látod az útvonalat.
Ha több napod van, gondolkodj azon, hogy itt töltöd az éjszakát, és megnézed a régió többi települését, amelyek különféle trekkinglehetőségeket kínálnak. A közelben néhány látnivaló: Wentworth Falls, az azonos nevű város szélén található vízesések, Gordon Falls, amit egynapos kirándulásként megnézhetsz Katoombából, és Govett’s Leap, egy kilátópont, ahonnan több ösvény indul a közeli Blackheath városában.

Blue Mountains.
Ez a hatalmas öböl, amely Sydney-től valamivel kevesebb mint három órára délre fekszik, New South Wales néhány legszebb strandjának ad otthont, és ezért a nyári szünidő idején viszonylag zsúfolt lehet. Mindenesetre az egész régió az azonos nevű nemzeti parkkal és a szomszédos Booderee Nemzeti Parkkal mindenképp megér egy látogatást.
Mind közül valószínűleg a Hyams Beach a legszebb strand, itt a homok olyan fehér, hogy fényes nappal szó szerint elvakíthat, szóval nehogy elfelejtsd a napszemüveget! Ha van rá lehetőséged, szánj rá pár napot, hogy az öböl számos másik strandját is megnézd.

Hyams Beach.
Bár Canberra technikailag nem része New South Walesnek, úgy döntöttem, hogy ebbe a részbe teszem, mivel az Australian Capital Territory, amelynek Canberra a fővárosa, valójában teljesen a NSW-n belül fekszik, ráadásul Canberra Sydney-től csak 3 óra autóútra van.
Sajnos, bár keresztül-kasul bejártam Ausztráliát, soha nem volt szerencsém meglátogatni a fővárost, ezért egy olyan bejegyzéshez irányítalak, amelyben biztos vagyok benne, hogy remek ötleteket találsz a város meglátogatásához. Teendők Canberrában (angolul).

Parliament House.
Ez a régió, amely New South Wales déli szélén, Victoriával határosan fekszik, az ország legmagasabb csúcsainak ad otthont, olyannyira, hogy a téli hónapokban néhány síterep is nyitva van (az egyetlenek Ausztráliában!).
Valószínűleg nem síelni jöttél Ausztráliába, és a déli féltekei télen aligha leszel errefelé, de ha van rá lehetőséged, érdemes felfedezni a környéket. A Kosciuszko Nemzeti Park az azonos nevű hegyről kapta a nevét, amely 2228 méterével Ausztrália szárazföldi részének legmagasabb csúcsa.
A régióban elérhető tevékenységek áttekintéséhez azt tanácsolom, nézd meg ezt az oldalt, néhány népszerű trekkingért pedig nézd meg ezt a cikket. A hegy lábánál a legfontosabb terület, ahol bázisként megszállhatsz, Thredbo.

Kosciuszko-hegy.
A Sydney és a queenslandi határ közötti tengerpart tele van lehetséges megállókkal, ahol pár pihentető napot tölthetsz a strandon, de az emberek túlnyomó többsége (én is beleértve) egyenesen Byron Bay felé veszi az irányt, amely körülbelül 8–9 órányi autóútra van, így egy nap alatt is teljesen megoldható az odajutás.
Ha valami köztes megállót keresel, azt tanácsolom, nézz be a Hunter Valleybe, NSW fő borvidékére, és Coffs Harbourba, ez egy igazán népszerű tengerparti úti cél, főleg a családok körében.
Ettől függetlenül Byron Bay híres a kiváló szörfről és a lazító hangulatról. A megfelelő évszakban ezenkívül megfigyelheted a bálnavonulást (június–október), és általánosságban kifejezetten remek hely arra, hogy pár napot töltsz itt a keleti part mentén tett utad során.
A strandon való pihenés és az esetleges szörfleckék mellett azt tanácsolom, sétálj el a belvárosból a Byron Bay-i világítótoronyhoz, a kilátás lélegzetelállító, és egy kis szerencsével messze bálnákat pillanthatsz meg. Ezenkívül elmondhatod majd, hogy megnézted Ausztrália szárazföldjének legkeletibb pontját, amely pont itt található.
Egy népszerű kirándulás a kis Nimbin falu felé vezet, amely nagyjából egy órányi autóútra van a szárazföld belseje felé. A 70-es években pont itt rendeztek egy fesztivált, és azóta a résztvevői közül sokan úgy döntöttek, hogy itt maradnak élni, így hiteles hippi stílust adva a helynek!
Ma a falu az alternatív, környezetbarát és kifejezetten kannabiszpárti életmód központja, a főutca mentén számos etnikai bolt található.
Végezetül, ha van saját járműved, meglátogathatod a közeli Mount Warning Nemzeti Parkot, a park belépője ingyenes, és egy körülbelül 9 km hosszú ösvény vezet az azonos nevű hegy csúcsára. Byron Bay környékén további látnivalók a Minyon Falls és a Protester Falls.
Szállás Byron Bay-ben
Hostelnek nyomatékosan ezt ajánlom: Arts Factory by Nomads (korábban Arts Factory Lodge), szállodák után pedig itt nézelődhetsz.

Byron Bay strandja.
Majdnem 7000 km tengerparttal, 2000 szigettel és trópusi éghajlattal a tenger és a nap szerelmeseinek biztosan nem lesz gondjuk azzal, hogy találjanak maguknak valamit, ha pedig ehhez hozzávesszük a Nagy-korallzátonyt, a világ egyik legrégebbi erdejét és a nyugati hírhedt outbacket, megkapjuk Ausztrália egyik leglátogatottabb régióját.
Általában a legjobb időszak erre a régióra áprilistól novemberig tart, vagyis a száraz évszakban.

Kezdjük a régió fővárosával, amely körülbelül 2 millió lakosával Sydney és Melbourne után az ország harmadik városa. A másik két várossal ellentétben, ahol több hónapot éltem, Brisbane-ben csak egy hetet töltöttem, egy hosszú road trip végén, és az ott-tartózkodásom alatt el kellett intéznem néhány függőben lévő ügyet, így nem volt sok időm felfedezni a várost; mindenesetre íme, mit javaslok.
Íme a Brisbane-ben töltendő két napra javasolt útvonalam.
1. nap
Kezdd a felfedezést a CBD-ből, nézd meg a Brisbane City Hallt és a Museum of Brisbane-t, ez ingyenes, ezután menj tovább a nem messze lévő botanikus kert felé.
Innen kelj át a Goodwill Bridge gyalogoshídon, amely a South Bank negyedbe visz, ahol a város múzeumainak nagy része összpontosul, a Modern Művészeti Galéria és a Queensland Múzeum, hogy csak néhányat említsek. Az egész terület, amely dél felé a South Bank Parklands felé terjed, ahol többek között nyilvános medencék is vannak, igazán hangulatos.
Este, ha egy kis mozgást keresel, menj át a Fortitude Valley negyedbe, ahol számos bárt és éttermet találsz.
2. nap
A második napot a New Farm negyed felfedezésével töltsd, és ha véletlenül szombat reggel Brisbane-ben vagy, ne hagyd ki a közeli parkban zajló helyi piacot.
Innen szállj fel egy hajóra (a folyón közlekedő hajórendszer a tömegközlekedés része, itt nézheted meg a menetrendet) a West End irányába, amelyet a város alternatív negyedének tartanak. Főleg a főutcák, a Boundary Street és a Vulture Street mentén gyakran lehet látni fellépő utcai művészeket, a hangulat igazán kellemes, és az előbbi két utca közül az elsőn pénteken és szombaton heti piac van.
A nap zárásaként felmehetsz a Coot-tha-hegy tetejére, ahonnan a város legjobb kilátása nyílik, a busz, amelyre fel kell szállnod, a 471-es.

Brisbane a Coot-tha-hegy tetejéről nézve.
Közlekedés Brisbane-ben
A tömegközlekedés, mint Ausztrália összes nagyobb városában, igazán hatékony, sőt, helyenként ingyenes is, mint például a belvárosban a folyón közlekedő piros komp esetében. A fizetős tömegközlekedés használatához azonban meg kell vásárolnod egy GoCard nevű újratölthető kártyát. Ha a repülőtérről érkezel, a leggyorsabb mód kétségkívül az Airtrain, ami viszont 18,50 $-ba kerül egy útra, ha 14 $-t szeretnél megspórolni, akkor szállj fel az ingyenes T-Busra a Skygate-ig (Airport Village), itt várd meg az 590-es buszt, menj két megállót a Toombul Shopping Centre-ig, majd szállj vonatra a város felé.
Szállás Brisbane-ben
Summer House Brisbane (korábban Summer House Backpackers) remek, olcsó hostel pár lépésre a központtól, ahol minden nap érdekes programokat szerveznek. Ha viszont valami olcsót, de inkább szállodaszerűt keresel, privát szobák széles választékával, nézd meg a Bowen Terrace Accommodationt. (2026-os frissítés: a Bowen Terrace Accommodation már nem foglalható online. Hasonló alternatíva a Brisbane Quarters.)
A Gold Coast egy nagy város Brisbane-től délre, számos kerülettel, a legismertebb valószínűleg Surfers Paradise, az egész terület rendkívül turisztikus az ausztrálok és az utazók körében is. Személy szerint csak egy éjszakát töltöttem Surfers Paradise-ban, hogy megszakítsam az utat Brisbane és Byron Bay között.
Nem mondanám, hogy kerüld, és bizonyos szempontból igazán látványos úti cél lehet, a szinte az óceánt érintő hatalmas épületek kétségkívül lenyűgözőek, ugyanakkor szerintem nincs itt semmi több, csak egy nagy, modern város pár lépésre egy nem éppen kihalt strandtól. Ha viszont van időd, és köztes állomást keresel, ahol megállhatsz pár éjszakára, akkor megfontolható úti cél lehet, ettől függetlenül szerintem Ausztrália szépsége máshol található.

Surfers Paradise-i strand.
Noosa, bár valószínűleg ugyanannyira turisztikus, kifejezetten olyan megálló, amelyet ajánlok a keleti part mentén. A hangulat sokkal nyugodtabb, mint Surfers Paradise-ban.
A strandon töltött pihentető napok mellett nyomatékosan azt tanácsolom, látogasd meg az azonos nevű nemzeti parkot, amely a településről könnyen elérhető, a belépő ingyenes, és számos jól karbantartott ösvény van, amelyeken végigsétálhatsz (ösvények térképe), főleg a tengerparti sétát ajánlom (a kékkel jelölt 4-es számú ösvény).
Egy másik jó program a Noosa Everglades meglátogatása, amely a híresebb floridai Everglades mellett a világ egyetlen két régiója, ahol ilyen ökoszisztéma található. Noosából szervezett túrán részt venni igazán könnyű, de ha szeretnél spórolni valamit, és van saját járműved, azt tanácsolom, vezess el Boreen Pointig, ahol számos bolt kajakot bérbe ad, és térképeket ad a környék önálló felfedezéséhez.
Szállás Noosában
Noosa Flashpackers remek hostel szó szerint pár lépésre a nemzeti parktól. Szállodák után itt nézelődhetsz.

Tengerparti séta.
A Rainbow Beach nem más, mint a közeli K’gari (Fraser-sziget) felfedezésének bázisa: ez a sziget, amely 120 km hosszú és legszélesebb pontján 30 km széles, teljes egészében homokból áll, ami a világ legnagyobb homokszigetévé teszi, és az egyetlen hely, ahol az esőerdő közvetlenül homokon nő.
A sziget enyhén szólva rendkívüli hely, rengeteg látnivalóval, amelyek között ott vannak a számos édesvizű tó, köztük a híres Lake McKenzie, természetes medencék, egy mára ikonná vált hajóroncs, és ez a világ utolsó helye, ahol megfigyelheted a fajtatiszta dingókat, amelyek több mint 3500 éve népesítették be az ausztrál kontinenst; az ország többi részén a fajtát más kutyafélék „beszennyezték”.
Ha béreltél vagy esetleg vettél egy 4×4-est az ausztráliai utadhoz, akkor teljesen önállóan meglátogathatod a szigetet, ahogy én is tettem, ellenkező esetben csatlakoznod kell egy túrához, amelyet bármelyik szálláshely/túraszervező meg tud szervezni; ha online szeretnél foglalni, azt tanácsolom, nézd meg a book.me oldalt.
Mindkét esetben, ha lehet, próbálj legalább két éjszakát a szigeten tölteni, tényleg rendkívüli hely!

Lake McKenzie.
Ha a saját 4×4-es járműveddel szeretnél a szigeten vezetni, kötelező beszerezned a jármű engedélyét és lefoglalnod a kempingeket, mielőtt felszállsz a kompra; én és az útitársaim még aznap intéztük el a turisztikai irodában, mielőtt felszálltunk a kompra, és a kiépített kempingek közül sok már tele volt, ezért ha ezt keresed, foglalj előre online (engedély és kempingek).
Itt találsz egy térképet a szigetről a kempingekkel, utakkal és látnivalókkal, ez pedig a turisztikai iroda, ahol a kempingeket és az engedélyt foglaltuk, de ha akarod, a környéken vannak mások is. Bármi is legyen az útvonalad a szigeten, semmi szín alatt ne hagyd ki ezeket: McKenzie-tó, Eli Creek, Maheno-hajóroncs és Champagne pools! Főleg ha nincs tapasztalatod a homokban vezetésben, rendkívül óvatosan vezess, és vigyél magaddal elég ételt és vizet, a szigeten kaphatók, de rendkívül drágák!
Miután visszatértél Rainbow Beachre, nyomatékosan azt tanácsolom, hogy látogasd meg ezt a helyet, vannak itt a tengerre szakadó dűnék, ahol az emberek sandboardingolnak, de főleg rendkívüli hely a naplemente megcsodálására!

Az útmutatóban az imént említett hely.
Sokak számára ez a következő állomás Rainbow Beach után, egy kis tengerparti város nyugodt hangulattal, amelyet gyakran választanak az Airlie Beachre vagy onnan induló út megszakítására; Airlie Beach a híres Whitsunday-szigetek kiindulópontja.
Őszintén szólva nem találtam semmi különösnek, de a Rainbow Beach és Airlie Beach közötti út kifejezetten nagy menet, és ha van egy-két napod, mindenképp megéri megállni, és kicsit pihenni a strandon, esetleg szörfleckéket venni.
Ezen a helyen rövid útvonalak vannak, amelyek nem rossz kilátópontokra vezetnek, jó módja az idő eltöltésének. Ha akarod, a közelben ott van az Eurimbula Nemzeti Park is, amelyet viszont személyesen nem látogattam meg, így nem tudom, megéri-e.
Egy másik köztes megálló, amelyet megfontolhatsz, mielőtt Airlie Beach felé indulnál, Rockhampton városa, nem jártam ott, de azt beszélik, valamiféle húsfőváros, hozzá tartozó kocsmákkal és éttermekkel. Itt található ezenkívül a Dreamtime Cultural Centre, Ausztrália egyik legjobb kulturális központja az őslakos kultúráról.
Szállás 1770-ben
Cool Bananas remek, olcsó hostel pár lépésre a strandtól.

Agnes Water strandja.
Airlie Beach egy kikötőváros, amely a gyönyörű Whitsunday-szigetek kiindulópontja. A város önmagában nem különösebb látványosság, a környező strandok nem különösebben szépek, és gyakran tele vannak medúzával. Ha van egy szabad fél napod a Whitsundays-túra előtt vagy után, akkor inkább a mesterséges lagúnát érdemes megnézned.
Ettől függetlenül mindenképp részt kell venned egy szigetes túrán, általában három nap és két éjszaka tart, de vannak, akik hosszabb túrákat választanak, vagy egynapos kirándulást a Whitehaven Beachre.
Én a háromnapos túrát csináltam, és valami hihetetlen volt, a Whitehaven Beach meglátogatása, a snorkelezés, a bálnák megpillantása, mindez fantasztikus társasággal fűszerezve a vitorlás hajón töltött 3 napom alatt olyasmi, amit soha nem fogok elfelejteni, és bárkinek ajánlom, aki ezt a gyönyörű országot meglátogatja.
Akárcsak K’gari (Fraser-sziget) esetében, bármelyik iroda/szálláshely meg tud szervezni egy szigetes túrát, többféle formátum van, a bulihajóktól (amelyeket nem ajánlok) a szigetek felfedezésére inkább összpontosító túrákig, a lehetőségek valóban nagyon sokfélék. Személy szerint a Spank me szervezésében csináltam végig a túrát, és jó minőség/ár kompromisszumnak tűnt, de ahogy már mondtam, szó szerint több tucat lehetőség van, rajtad a választás.

Whitehaven Beach.
Szállás Airlie Beachen
Technikailag, ha jól tervezed meg az utadat, nem is kell Airlie Beachen megszállnod, de ha a túra előtt vagy után mégis ott éjszakáznál, az Airlie Beach Magnums egyáltalán nem rossz.
Townsville városa a közeli Magnetic-sziget kiindulópontja, nagyjából úgy, mint Airlie Beach a Whitsunday-szigeteké, a város önmagában nem különösebben érdekes, és sokan csak azért mennek át rajta, hogy elérjék a szigetre induló kompot, de ha van egy extra napod vagy csak egy fél napod, meglátogathatod a Museum of Tropical Queenslandet, a tengerészeti múzeumot, sétálhatsz a Riverway mentén, ahol nyilvános medencék, bárok és egy kis művészeti galéria van, végül gyalog vagy autóval felmehetsz a Castle Hill tetejére, ahonnan remek kilátás nyílik a városra és a Magnetic-szigetre.
Ha akarod, Townsville-ből szervezhetsz búvárkodó/snorkelezős kirándulásokat a zátonyra, de mivel Cairns közelebb van magához a zátonyhoz, a Nagy-korallzátonyhoz kapcsolódó tevékenységek általában onnan olcsóbbak.
Visszatérve a Magnetic-szigetre, a sziget igazán hangulatos, és mindenképp megéri legalább pár napot ott tölteni. A sziget több mint fele a nemzeti parkhoz tartozik, számos ösvény, strand és kis öböl van, amelyek simán lefoglalhatnak napokra.
Különösen a Forts Walkot ajánlom, ez a legfeljebb 1–2 órás rövid séta egy második világháborúban épített erőd romjaihoz vezet, ahonnan remek kilátás nyílik az egész szigetre. Út közben a fák között koalákat is megpillanthatsz! Mindenesetre van több másik, mind viszonylag rövid ösvény is, amelyet bejárhatsz, itt találsz egy térképet.
Végül a Geoffrey Bay-i snorkelezés egyáltalán nem rossz, a strandok közül pedig azt tanácsolom, nézd meg a Radical Bay és a Balding Bay strandjait: az előbbi egy földút végén található, az utóbbi pedig csak gyalog érhető el, mindkettő kevésbé látogatott, mint a sziget fő strandjai.

Radical Bay.
Eljutás a Magnetic-szigetre
A szigetre csak komppal lehet eljutni a mindössze 8 km-re lévő Townsville-ből. Két társaság üzemelteti a járatot, és mindkettő a Nelly Bay Ferry Terminalról indul, a Fantasea gyalogosokat és járműveket is szállít, a Sealink csak gyalogosokat, mindkét társaságnak majdnem tíz napi indulása van.
Szállás a Magnetic-szigeten
Én a Nomads Magnetic Island (korábban Base) hostelben aludtam, amely a tengerparton van, igazán aranyos, és elég bulis a hangulata. Ha valami kényelmesebbet keresel, nézd meg ezeket a faházakat.
Townsville-ről / Magnetic-szigetről sokan egyenesen Cairns felé folytatják, hiszen mindössze 4–5 óra az út. Ha viszont köztes állomást keresel az út további megszakítására, akkor Mission Beach megfelelő lehet.
Ez egy kis tengerparti város, amely négy kis faluból áll egy 14 km-es strand mentén, együtt sem érik el a 4000 lakost! Tökéletes hely a pihenésre és néhány tengerparti nap eltöltésére. Ha viszont kevés időd van, nyomatékosan azt tanácsolom, hogy menj egyenesen Cairnsbe, esetleg egy rövid kitérővel a szárazföld belseje felé, hogy megnézd a Wallaman Falls-t, egy igazán lenyűgöző vízesést, az egész ország második legmagasabbját, és ha hajlandó vagy még hosszabb kitérőt tenni, megnézheted a valamivel északabbra fekvő Blencoe Falls-t is, Ausztrália legmagasabb vízesését.
A Josephine Falls sem rossz egyáltalán, és a Cairnsbe vezető főútról kifejezetten könnyebben elérhető.

Wallaman Falls.
Ha megérkeztél Cairnsbe, az egyetlen dolog, amit a városban javaslok, ha el kell ütnöd néhány fél napot, hogy ugorj be a Cairns Esplanade-re, ez egy igazán hangulatos park nyilvános medencével, este pedig sétálj egyet az azonos nevű tengerparti sétányon, amely tele van bárokkal, éttermekkel és üzletekkel.
Ettől függetlenül tölts minél több időt a Cairns környékének felfedezésével, valószínűleg a Nagy-korallzátonnyal kezdve.
Ez a világ legnagyobb élő szervezete, és az egyetlen, amely az űrből is látható, több mint 2000 km hosszú, és állatfajok ezreinek ad otthont. Igazi csoda.
A zátonyra tartó búvár- vagy snorkelező kirándulások rossz idő kivételével naponta indulnak, és szó szerint bárki árulja őket a városban. Mivel olyan nagy a verseny, szinte minden társaságtól jó szolgáltatást várhatsz, és én személy szerint a book.me oldalon keresnék last minute ajánlatokat, vagy még jobb, ha egyszerűen sétálgatsz a városban. Mindenesetre számíts arra, hogy egy snorkelezős napért legalább száz dollárt fizetsz, két merülésért pedig nagyjából a duplát.

A Nagy-korallzátony.
Ez a fennsík, amely közvetlenül Cairns mellett fekszik, igazán hangulatos terület, tele vízesésekkel és különleges tájakkal, amelyeket mindenképp megér felfedezni. Az alábbiakban felsorolok egy lehetséges útvonalat a fő látnivalókkal.
Kezdd a napot úgy, hogy a Barron Falls felé veszed az irányt, ez a 260 méter magas vízesés az esős évszakban rendkívül látványos, de a száraz évszakban sem vall szégyent, és mindenképp megéri meglátogatni. A helyszínen rövid ösvényekkel összekötött kilátópontok sorakoznak.

Barron Falls az esős évszakban.
A közeli Kurandába eljuthatsz a Skyrail segítségével, egy turisztikai attrakcióval, amely egy félig vonattal, félig felvonóval bejárható körút, egyedülálló rálátást nyújtva az esőerdőre és a Barron Fallsra is. Én nem csináltam végig, de itt találod az összes szükséges információt.
Kurandából folytasd Mareeba felé, ahol ha akarod, meglátogathatod a helyi Heritage Museumot (ingyenes), mielőtt Atherton felé indulsz, állj meg az Emerald Creek Fallsnál.
Atherton kisvárosnak nincsenek különösebb látnivalói, kivéve a közeli mountain bike parkot, amelyben egy sor remek útvonal van, és a településen több üzlet is van, ahol biciklit bérelhetsz.
Athertonból folytasd Yungaburra felé, és éjszakázz az On the Wallaby nevű gyönyörű hostelben pár lépésre a megfigyelőplatformtól, ahol kora reggel (lehetőleg napfelkeltekor) kacsacsőrű emlősöket láthatsz!
Folytasd a napot az óriás fügefa felé, majd menj dél felé a Mount Hypipamee Nemzeti Park felé, ahol egy vízesés és egy hatalmas kráter található, és zárd a napot az ikonikus Milla Milla Falls meglátogatásával. Ha még nem elég, látogasd meg a közeli Zillie Falls-t is, mielőtt visszaindulsz Cairns felé a Gillies Range Roadon. Egy kis szerencsével ez alatt a két nap alatt megpillanthatsz egy kazuárt, ez egy ősi madár (a világ harmadik legnagyobb madara), amely kizárólag Ausztrália északkeleti részén és Pápua Új-Guineában él.
Megjegyzés: A következő útvonalat saját járművel követni az ideális, de ha akarod, csatlakozhatsz egy túrához is (a Cairnsben kínált Atherton Tablelands túrák hasonló útvonalat követnek).

Milla Milla Falls.
Szállás Cairnsben
Én a cairnsi tartózkodásomat a Calypso hostelben töltöttem, amelyet összességében szívesen ajánlok. (2026-os frissítés: a Calypso már nem foglalható online. Hasonló alternatíva a Global Backpackers Youth Hostel.) Ha bulihostelt keresel, nézd meg a Gilligan’s-t, biztos vagyok benne, hogy nem fog csalódást okozni. Ha viszont kényelmesebb megoldást keresel, a Globetrotters International remek választásnak tűnik. (2026-os frissítés: a Globetrotters International bezárt. Hasonló alternatíva a Dreamtime Hostel.)
A Daintree-erdő, amely Cairnstől nagyjából 3 órára északra található, a világ legrégebbi erdői közé tartozik, és egynapos kirándulásként is meglátogatható, de szerintem megéri legalább pár napot ott tölteni, és a klasszikus road tripet megcsinálni Cairnstől Cape Tribulationig a következő útvonalat követve.
Miután végigmentél a tengerparti úton (helyenként igazán látványos) észak felé, állj meg a Mossman Gorge-nál, ez fantasztikus hely, ahol az esőerdővel körülvéve fürödhetsz a kristálytiszta vízben, van néhány rövid ösvény, kilátópontok és egy függőhíd, simán el lehet tölteni itt pár órát.
Innen folytasd észak felé, kelj át a Daintree Riveren komppal (gyakori járatok reggel 6 órától éjfélig), állj meg a Marrdja Walknál, ez egy körülbelül 40 perces, kiépített ösvény az erdőn át, és éjszakázz a Noah Beach Campgroundon.

Az autó ablakából készült a fotó!
Másnap járd végig a Dubuji walk útvonalat, mielőtt megnézed a gyönyörű Cape Tribulation strandot és a közeli Myall Beachet. Ha készen állsz egy nem éppen könnyű túrára, akkor ezen a helyen találod a meredek ösvény kezdetét, amely a Mount Sorrow csúcsára vezet. Térj vissza Cairns felé.
Megjegyzés: Sajnos a régió strandjainak nagy részén krokodilok és medúzák miatt nem tanácsos fürdeni, olvasd el a táblákat, és kérdezd meg a helyieket, mielőtt valami butaságot csinálsz!
Végezetül, ha KOMOLY 4×4-es járművet vezetsz, és jó sok időd van, eljuthatsz a Cape Yorkig Ausztrália egyik legjobb 4×4-es útvonalának (Old Telegraph Track) végén, az ország egyik legvadabb régiójában, igazi kaland!

Cape Tribulation.
Az útmutatónak a Queenslandről szóló részét azzal zárom, hogy megemlítem ezt a nemzeti parkot, amely a Northern Territoryval határos. Bár kevéssé ismert, az egyik kedvenc nemzeti parkom, természetesen egyáltalán nem azt javaslom, hogy kifejezetten Cairnsből indulj el a park miatt, de ha szárazföldön szeretnéd folytatni az ausztráliai utadat Darwin irányába, akkor vedd számításba köztes állomásként.
A parkban sok remek ösvény van, de főleg kajakot bérelhetsz, hogy önállóan fedezd fel a gyönyörű szurdokot, és esetleg édesvízi krokodilokat is láss!
Ez az a pont, ahol a látogatóközpont és a kemping található egy körülbelül 80 km hosszú földút végén, amely nincs rossz állapotban, de mindenképp ajánlott jó hasmagasságú járművet használni. Itt remek információkat találsz a parkról.

Lawn Hill Nemzeti Park.
„Az igazi outbackként” ismert, ez a terület kétségkívül Ausztrália igazi természeti ikonjainak ad otthont. A területen nem kevesebb mint 52 nemzeti park és természetvédelmi terület található, és az őslakos kultúra központjának is tekintik, itt él ugyanis az ország legnagyobb őslakos népessége, és itt található a legnagyobb őslakos műgyűjtemény.
Általában a legjobb időszak erre a régióra áprilistól novemberig tart, vagyis a száraz évszakban. Mindenesetre az esős évszaknak is kétségkívül megvan a maga varázsa, a vízesések teljes erővel zúdulnak, a növényzet dús, ezért a március–április ideális időszak, mert az esők ritkák, de a fent említett előnyök még megvannak.

Kezdjük a fővárossal, Darwinnal. Négy hónapig éltem itt, és önmagában nyugodtan mondhatom, hogy az ország egyik legkevésbé érdekes városa, főleg az esős évszakban, amikor, ha nem is pontosan ugyanúgy, a város kiürül, ahogy egy olasz tengerparti üdülőhely télen.
Három dolgot viszont javaslok a városban: látogasd meg a botanikus kertet, ugorj el a Darwin Waterfrontra, ahol van egy hangulatos park a napon való lustálkodásra, biztonságos strandhoz és medencéhez hozzáféréssel, és végül sétálj végig a sunset market piacon, amely csak a száraz évszakban van nyitva, áprilistól októberig, csütörtökön és vasárnap este, rendkívül ajánlott, rengeteg ételt, művészt és főleg látványos naplementéket találsz a közeli strandról!
Darwinban a közlekedés igazán könnyű, a belváros kompakt, és mindenhová gyalog eljuthatsz.
Végezetül, Darwinból egynapos kirándulásként meglátogathatod a közeli Berry Springs-t, amely nagyjából 45 percre van autóval, igazán hangulatos, dzsungelbe ágyazott természetes medencék, ha lehet, kerüld a hétvégét. Végül egy rendkívül híres túra Darwinban a jumping crocodiles túra.

Szállás Darwinban
MOM Darwin (korábban Melaleuca) sokak szerint a város legjobb hostelje, és valóban egyáltalán nem rossz, ha viszont valami kényelmesebbet keresel, nézd meg ezeket az apartmanokat.
Természetesen azt javaslom, hogy a parkot önállóan látogasd meg autóbérléssel, a park nagy része normál autóval is bejárható, bár egy 4×4 ideális lenne mind a kényelem, mind néhány kevésbé hozzáférhető terület elérése miatt.
A látogatóknak kötelező megvenniük a belépőjegyet online, vagy a parkon belüli egyik látogatóközpontban.
Íme egy lehetséges 4 napos útvonal a parkon belül, Darwinból indulva, vagyis északról belépve. A második nap attól függően változik, milyen járműved van.
1. nap
Az első megálló a parkon belül a főút mentén található, a Mamukala Wetlands. Itt egy rövid ösvény vezet egy mocsaras terület fölötti megfigyelőplatformhoz, ahonnan gyakran számos madár- és krokodilfajt láthatsz.
Folytasd a Cahill Crossing felé, itt is találsz megfigyelőplatformot, ahol krokodilokat pillanthatsz meg. Menj erre a pontra, amely nem messze van egy rövid ösvényekből álló sorozattól, ahol sziklarajzokat csodálhatsz meg. Végül zárd az útvonalat azzal, hogy felmész a Nadab Lookoutra, a park egyik legjobb kilátópontjára, amely különösen látványos naplementekor.
Az éjszakát töltheted a Merl Camping Groundon, ami viszont személyes tapasztalatom és sok másé szerint tele van szúnyoggal, ezért gondolkodj azon, hogy elmész egészen Jabiruig, ahol több lehetőséget is mérlegelhetsz.

Jim Jim Falls (víz nélkül).
2. nap
A 4 napos útvonal megtartásához ma két lehetőség közül választhatsz:
1)
Ha 4×4-est vezetsz, akkor nyomatékosan azt tanácsolom, hogy menj a Jim Jim Fallshoz és a Twin Fallshoz vezető útvonalon. Az útvonalon át kell gázolnod egy folyón. Nekünk sikerült egy Ford Explorerrel snorkel nélkül, de a folyó áradásától függően szükség lehet rá, és bizonyos esetekben (főleg az esős évszakban) az útvonal le is van zárva. Mindenesetre egy 4×4 feltétlenül szükséges.
Ha ezt a lehetőséget választod, állj meg a Garnamarr Campgroundnál, és gyorsan állítsd fel a sátrat, hogy biztosítsd a helyedet, aztán menj tovább a Jim Jim Falls és a Twin Falls felé, mielőtt visszatérsz a kempingbe éjszakázni, mindkét vízesés egy rövid ösvény végén található, amely a két parkolóból indul.
A 4×4-es útvonal és a két vízesés rengeteget érnek, és nem tudom eléggé ajánlani őket, ha viszont bármilyen okból nem érdekel, vagy egyszerűen nem 4×4-est vezetsz, akkor a következőt teheted.
2)
Állj meg a Burrungkuy (Nourlangie) nevű helyen, itt további sziklarajzokat találsz rövid ösvények mentén, és egy nem messze lévő kilátópontot, ezután menj tovább a Bubba walk felé, és mássz fel a Mirrai Lookoutra.
Innen mehetsz egyenesen éjszakázni a Maguk Campgroundra (vagy valamelyik másik kempingbe ebben az irányban), vagy megállhatsz a Warradjan Cultural Centre-nél, ahol egy kis galéria található, amely a régió őslakos történelmére összpontosít.

Maguk Waterfalls.
3. nap
Éjszakázz a Maguk Campgroundon, és élvezd a nap hátralévő részét a Maguk Waterfallsnál. Ha megcsináltad a 4×4-es útvonalat, elvileg nagyjából fél napod lesz, ha viszont már előző éjjel megérkeztél, annál jobb, a hely megéri, és főleg ne felejts el felmenni a vízesés felső részére, ahol egy sor igazán szép természetes medence van.
4. nap
Mára a Gunlom Waterfall van soron. Próbálj korán reggel elindulni Maguktól, hogy legalább fél napot a vízesésnél tölthess, mielőtt elhagyod a parkot. Ha van időd, ha akarod, még egy éjszakát a parkon belül tölthetsz a vízesés közelében lévő kempingben.

Infinity pool a Gunlom-vízesésnél.
Hasonlóan a Kakadu Nemzeti Parkhoz, azt javaslom, hogy a parkot önállóan látogasd meg autóbérléssel. A park nagy része normál autóval is bejárható, bár egy 4×4 ideális lenne mind a kényelem, mind néhány kevésbé hozzáférhető terület elérése miatt.
Íme a 3 napos útvonalam a parkban azoknak, akik 4×4-est vezetnek. Itt találsz egy térképet.
1. nap
A park keleti bejáratától kezdd a látogatást a Magnetic Termite Moundsnál, ahol egy rövid útvonal vezet, amely lehetővé teszi, hogy közelről megfigyeld az óriási termeszvárakat, majd menj tovább a The Lost City felé, ahol enyhén szólva hihetetlen sziklaformációk vannak (4×4-es útvonal).
Innen fordulj vissza a Buley Rockhole irányába, vegyél egy frissítő fürdőt ezekben a természetes medencékben, mielőtt továbbmennél a Florence Falls kempingjébe, ahol az éjszakát töltöd (kettő van, az egyik a normál járműveknek, a másikra pedig csak 4×4-essel lehet eljutni), hagyd itt a járművedet, és gyalog menj le a Florence Fallshoz.

Florence Falls.
2. nap
Kezdd a napot a Tolmer Falls kilátópontján (ha akarod, van egy rövid körút gyalog), aztán vedd a 4×4-es útvonalat, amely a Tjaynera Falls és a Surprise Creek Falls felé vezet, majd ugyanazon az útvonalon térj vissza, és éjszakázz a Wangi Falls kempingjében.
3. nap
Töltsd a délelőttöt a Wangi Fallsnál, esetleg tegyél meg egy rövid sétát, amely a vízesések helyszínéről indul, és a Monsoon forest területén át vezet, mielőtt elhagyod a parkot.

Tjaynera Falls.
Két könnyen meglátogatható szakasz van:
Az első, kevésbé ismert az, amelyet én „Edith Falls”-nak nevezek, északról érkezve Katherine városa előtt található. Éjszakázz a Leilyn campgroundon (jól felszerelt és tágas), és meglátod, hogy az Edith Falls szó szerint pár lépésre van. Ha délelőtt érkezel, rögtön is megcsinálhatod, ellenkező esetben azt tanácsolom, várj a következő napig, hogy végigjárd az ezen a térképen látható körutat, főleg ha a Sweetwater poolhoz vezető kitérőt is megteszed. Mindenesetre legalább a főkört járd végig, amely az Upper poolhoz vezet, megéri!

Edith Falls, Upper Pool.
A park másik, híresebb szakasza az, amelyet én „Katherine Gorge”-nak nevezek. A fő látványosság a szurdok, amelyben a Katherine River folyik. Vannak ösvények, amelyek a szurdokkal párhuzamosan futnak – ahogy ezen a térképen látod – de kajakkal ajánlott bejárni, amelyet a látogatóközponton keresztül bérelhetsz. A hozzáférést azonban korlátozott számú kajaknak adják, előre meghatározott indulásokkal, és mivel ez a tevékenység rendkívül népszerű, a száraz évszakban annak az esélye, hogy ugyanazon a napon megjelenve helyet találj, gyakorlatilag nulla. Én egész két alkalommal megjelentem néhány hét különbséggel, és azt mondták nekem, hogy a következő 3–4 napra minden elkelt, ezért ha pontos dátumaid vannak, és fontos neked ez az élmény, foglalj előre. A látogatóközponthoz a kemping is tartozik.

Katherine Gorge.
Ez a hely egyszerűen kihagyhatatlan! Kristálytiszta vizű termálforrások rendszere az erdőbe ágyazva. Itt is két könnyen megközelíthető szakasz van, ha csak egyre van időd, az elsőt tanácsolom!
Aludj a Bitter Springs Campgroundon (bungalók is vannak), és tölts legalább egy napot lustálkodással egyfajta kis patakban a közelben, amelyet a források hoznak létre, a kristálytiszta víz hőmérséklete és a körülötte lévő erdő kivételes hellyé teszi!
Ha van időd, másnap meglátogathatod a park másik, népszerűbb szakaszát, itt lényegében ugyanazt a környezetet találod, csak a medencéket kibetonozták, ezért egy kicsit eltűnik a varázs, és a hely zsúfoltabb. Itt is van kemping a medencéktől nem messze. Innen, ha akarod, elsétálhatsz a Mataranka Falls vízeséshez, a folyó menti séta kellemes, de a vízesések biztosan nem lenyűgözőek.

Bitter Springs.
Ezek a különleges sziklaformációk szó szerint a Stuart Highway mentén találhatók, ezért szinte kötelező megálló Alice Springs és a hosszú autóút között, amely Tennant Creekig vár rád, ahol egy pit stoppal megszakíthatod az észak vagy dél felé tartó utat.
A terület elég behatárolt, és elvileg egy óra bőven elég a felfedezéséhez.

Devils Marbles.
Ez a nem különösebben vonzó város viszont számos környékbeli látnivaló kiindulópontja, és ideális hely arra, hogy megállj bevásárolni, mielőtt folytatod az utat dél vagy észak felé.
Ha viszont van pár órád a városban, felmehetsz az Anzac Hillre, ahonnan remek kilátás nyílik a városra és a háttérben a MacDonnell-hegyláncra, és esetleg meglátogathatod a botanikus kertet, ahol gyakran szaladgálnak wallabik.
Szállás Alice Springsben
Alice’s Secret igazán aranyos és olcsó hostel a zöldben, igazán különös szobákkal. Greet Alice Springs (korábban Diplomat Motel) viszont remek, nem túl drága lehetőségnek tűnik azoknak, akik szállodaszerű szállást keresnek.
Ezt a nemzeti parkot, amely közvetlenül Alice Springsen kívül fekszik, gyakran háttérbe szorítják az Ayers Rock és a Kings Canyon javára, de ha van néhány napod rá, nyomatékosan ajánlom.
Íme a kétnapos útvonalam a parkon belül.
1. nap
Alice Springsből indulva a Simpson Gap a nap első megállója, járd végig a szurdokhoz vezető rövid ösvényt, esetleg fürödj is egyet, mielőtt továbbmennél a Standley Chasm felé.
A Standley Chasm igazán látványos kanyon és a park egyik fő látnivalója – a belépő 12 dollárba kerül fejenként a kanyonon át vezető rövid ösvényen való sétához. Az ideális az lenne, ha a kanyont a nap középső óráiban látogatnád meg, amikor a napfény látványosan megvilágítja a kanyon falait.
Innen előbb az Ellery Creek, a Serpentine Gorge, az Ochre Pits felé haladj, majd az Ormiston Gorge felé. Itt egy rövid ösvény vezet a szurdokhoz, ahol fürödni lehet, ez a park legjobban felszerelt területe is, és van egy jó kemping, ahol éjszakázhatsz. Vagy éjszakázz a közeli Glen Helen településen, ahol ha akarod, szálloda is van.

Standley Chasm.
2. nap
Látogasd meg a Glen Helen Gorge-t, mielőtt a Redbank Gorge felé indulnál, itt egy kicsit hosszabb séta vár rád, de azért nem túlzottan.
Ezután, ha magasított 4×4-est vezetsz, nyomatékosan azt tanácsolom, hogy látogasd meg a Palm Valley-t, amely a közeli Finke Gorge Nemzeti Parkban található, a Redbank Gorge-tól 3–4 órára. Itt kempingezhetsz, és követhetsz néhány ösvényt (az Arankaia Walk a híres völgybe vezető ösvény) ennek a gyönyörű területnek a felfedezéséhez. A 4×4-es útvonal állapotáról és további információkért a park hivatalos oldalára irányítalak.
Ha nincs 4×4-es járműved, vagy egyszerűen nem érzed magad rá késznek, mindig csatlakozhatsz egy Alice Springsből induló szervezett túrához. Vagy folytasd az utadat a Watarrka Nemzeti Park felé!
Ez a park az ideális megálló a West MacDonnell Nemzeti Park és az Ayers Rock (Uluru) között, éjszakázz a Kings Canyon Resortban, amely mindenféle szálláslehetőséget kínál a kempinghelyektől a szállodai szobákig, a szolgáltatások egyáltalán nem rosszak.
A resorttól az ösvények kezdőpontjáig mindössze 10 km, a parkban csak 4 útvonal van, az, amelyet ajánlok, a Rim Walk, egy 7 km-es körút, amely a Kings Canyon tetején fut, igazán hangulatos, próbálj korán reggel indulni, hogy elkerüld a nap legmelegebb óráit!

Kings Canyon.
Sokak számára ez egy kihagyhatatlan úti cél az ausztráliai utazáson belül, nagy vonalakban egy nap elég a park meglátogatására. A belépő 25 $-ba kerül, és három napig érvényes.
Ha 24 órád van, íme, mit javaslok csinálni.
Kezdd a napot a napfelkelte megcsodálásával az Ayers Rocknál, ez számít a legjobb pontnak. Utána csatlakozz egy parkőr által vezetett túrához a monolit tövében, az 1–2 órás túra igazán érdekes, rengeteg információt kapsz az őslakos kultúráról és a terület történelméről, a túra benne van a park belépőjében.
A séta minden nap a „Mala Car Park”-tól indul, októbertől áprilisig 8:00-kor, májustól szeptemberig 10:00-kor. Utána megcsinálhatsz egy másik útvonalat is. 2019. október 26-tól nem lehet felmászni a tetejére: a monolit szent az őslakosok számára, és a megmászását számukra mindig szentségtörésnek tekintették.

Naplemente az Ayers Rocknál.
Miután befejezted az Ayers Rock meglátogatását, menj a Kata Tjuta felé, itt nyomatékosan azt tanácsolom, hogy járd végig az úgynevezett „Valley of the Winds Walk” ösvényt, egy gyönyörű, 7,4 km hosszú sétát számos szurdokon át, rendkívüli kilátásokkal.
Mielőtt visszatérsz az Ayers Rockhoz a naplementére, állj meg ennél a gyönyörű kilátópontnál, amely a főút mentén van, és gyönyörű kilátást kínál a Kata Tjutára és az Ayers Rockra is, nagyon ajánlom!
Zárd a napot a naplementével az Ayers Rocknál, ez a fő kilátópont.
Megjegyzés: Ha bármilyen okból kizárólag Ulurut szeretnéd a lehető legrövidebb idő alatt megnézni, anélkül, hogy a közeli nemzeti parkokat meglátogatnád, tudnod kell, hogy közvetlenül Uluruba (Yulara) is repülhetsz, ahol a fő szállodák vannak, amelyek néha magánfuvart (shuttle) is biztosítanak. Vagy igénybe veheted ennek a társaságnak a szolgáltatásait, hogy busszal eljuss a parkba. Nagy vonalakban a Jetstar a legolcsóbb társaság, amely ezt a légi útvonalat kínálja az ausztrál nagyvárosokból.

Kata Tjuta.
Western Australia Ausztrália legnagyobb állama. Területe meghaladja Nyugat-Európáét, lakossága mindössze két és fél millió fő, ebből több mint kétmillióan a fővárosban, Perthben élnek, a világ legelszigeteltebb hasonló méretű városában!
Ennek az államnak a fő vonzereje a „semmi” határtalan kiterjedésében rejlik, ahol az érintetlen természet szürreális tájakat hoz létre, és ez valójában Ausztrália azon régiója, amely a legjobban elbűvölt.
A régió meglátogatásának legjobb időszaka jelentősen változik, mert Western Australiát gyakorlatilag az ország összes éghajlati övezete átszeli. A klasszikus, Perthtől Broome-ig tartó tengerparti útvonalon a jó idő szempontjából mind délen, mind északon a legjobb időszak a szeptember–október és az április–május hónapok (márciustól júliusig tart a cetcápák szezonja Exmouthban), de a tél közepe (június–augusztus) is bőven megfelelő. Ha viszont a déli részt – Margaret River, Albany és Esperance – szeretnéd megnézni, a nyári hónapok a legjobbak.
Megjegyzés: Ha sok nemzeti parkot szeretnél meglátogatni, mindenképp megéri megvenni a Western Australia bérletet, amelyet ezen az oldalon találsz.

Perth nem rendelkezik Melbourne vagy Sydney varázsával, de az egyhetes ott-tartózkodásom alatt kiváló benyomást tett rám. Rendkívül élhető, tiszta, zöld város, a központtól pár lépésre igazán szép strandokkal, és több napsütéses napja van, mint bármelyik másik ausztrál fővárosnak!
Hacsak nincs rengeteg időd, azt javaslom, legfeljebb két napot tölts itt.
1. nap
Kezdd az első napot a Perth Cultural Centre meglátogatásával, itt találod Western Australia művészeti galériáját (ingyenes) és még sok más múzeumot, nem messze pedig kormányzati épületek vannak, mint a Government House és a Legfelsőbb Bíróság.
Ezután menj a Kings Parkba, amely Perth szívében található, és a világ egyik legnagyobb városi parkja (nagyobb, mint a New York-i Central Park is). A napot a börtön és a tengerészeti múzeum felfedezésével zárd, és sétálj Fremantle-ben, amelyet a város legjobb negyedének tartanak, ne hagyd ki a helyi piacot pénteken és szombaton.

Fremantle börtöne.
2. nap
Szenteld ezt a napot a Rottnest-sziget felfedezésének, amely mindössze 18 km-re van Perthtől. Igazi paradicsom a természet szerelmeseinek, akik élvezhetik a 63 gyönyörű strandot és a híres quokkák társaságát, amelyek kizárólag itt élnek, mindezt autók nélkül, amelyek tönkretennék a sziget nyugalmát.
3 társaság kínál szállítást a szigetre és vissza: RottnestExpress, Sealink és RottnestFastFerries. Azt tanácsolom, nézd meg mind a 3-at, mert gyakran vannak szezonális ajánlatok, vagy a hét bizonyos napjain jelentős kedvezmények, ezenkívül gyakran kínálnak kombinált ajánlatokat, például jegy+biciklibérlés, kedvező áron, érdemes megnézned!
Ha megérkeztél a szigetre, ahogy már rájöhettél, a legjobb módja a közlekedésnek a bicikli, de ha akarod, rábízhatod magad a buszra is, amely 20 $-ba kerül, és ahányszor csak szeretnéd, használhatod, a sziget teljes körbejárása nagyjából 25 km, ami egy egész napra kiváló. Az egész sziget igazán szép, de különösen a rózsaszín tavakat, a Little Parakeet Bay-t és a Parker Pointot ajánlom, amely még snorkelezős útvonallal is rendelkezik.

Rottnest-sziget.
Közlekedés Perthben
A jó hír az, hogy a fő turisztikai területeken belüli (Perth CBD és Fremantle) közlekedéshez vannak a CAT nevű ingyenes buszok. A különböző negyedek közötti közlekedésért viszont fizetni kell, itt találod az összes lehetőséget. A repülőtérről a központba legkényelmesebben és legolcsóbban vonattal (Airport Line) lehet eljutni. Ha a T1 vagy T2 terminálra érkezel, fedett átjárón gyalog elérheted az Airport Central állomást. Innen a vonat nagyjából 18 perc alatt ér Perth központi állomására, és Claremontig folytatja. A jegy mindössze 3,50 AUD, és közvetlenül a forgóknál fizethetsz érintés nélküli kártyával vagy okostelefonnal. Ha viszont a T3 vagy T4 terminálra érkezel, felszállhatsz az ingyenes 292-es számú buszjáratra a Redcliffe állomásig, ahonnan a vonatok indulnak a központba. A taxi és az Uber kifejezetten drágább.
Szállás Perthben
Spinner’s Backpacker gyönyörű, nyugodt hangulatú hostel Perth szívében, a Metro Hotel Perth City (korábban Comfort Hotel) pedig remek, olcsó lehetőségnek tűnik azoknak, akik valami mást keresnek a hostelnél.
Ez a Perthtől délre fekvő régió különösen híres szőlőültetvényeiről, amelyek Ausztrália néhány legjobb borát termelik. A bor mellett a régiónak remek strandjai is vannak, és főleg az utóbbi években erősen fejlődött a mountain bike-turizmus, számos útvonallal, amelyek a várostól pár lépésre indulnak (itt találsz egy részletes térképet).
A városban nézd meg a labirintusokat, a strandok közül pedig a Hamelin Bay valószínűleg a régió legfestőibb strandja, de az északabbra fekvő Yallingup és Smiths Beach is mindenképp megér egy látogatást, mint ahogy a régió számos másik strandja is!
Ami a pincészeteket illeti, sajnos egyet sem tudok ajánlani, ezért azt javaslom, nézz körül a Tripadvisoron.
Végezetül, ha érdekel egy igazán érdekesnek tűnő ösvény, menj a „Cape to Cape Track” felé, amely 123 km hosszan átszeli a régiót északról délre, itt találsz további információkat.

Yallingup Beach.
Azoknak, akik délre folytatják az utat, Albany nagyjából 4 órányi autóútra van Margaret Rivertől, és általában ez a következő állomás. Ha viszont köztes megállót keresel, nézd meg Pembertont, ez a kis település útba esik, és híres az óriás eukaliptuszerdőjéről a Gloucester Nemzeti Parkban, ahol van egy különleges fa, amelyre fel lehet mászni, és amelyet a múltban a tűzfigyelés megfigyelőpontjaként használtak.
Végül nagyjából egy órával Albany előtt azt tanácsolom, állj meg a Green Pools és az Elephant cove nevű helyeken, két kivételes, egymás melletti strand.
Ha megérkeztél Albanyba, a Middleton Beach és az Emu Point a város két legszebb strandja, míg a Two People’s Bay természetvédelmi területen lévő Little Beach-et rendszeresen az ország egyik legszebb strandjának szavazzák.
A városra és az öbölre nyíló remek kilátásért azt tanácsolom, menj fel a Mount Clarence-re, ahol néhány emlékmű, mint a War Memorial és a Katonai Múzeum mellett számos kilátópont is van.
Végezetül ne hagyd ki a közeli Torndirrup Nemzeti Parkot, a gyönyörű tengerparti parkot, amely látványos sziklaformációiról híres, különösen a Natural Bridge, The Gap és a Blow Holes.

Emu Bay.
Ha meg szeretnéd szakítani az utat Esperance felé (körülbelül 500 km), megállhatsz a kis Bremer Bay településen, a közeli Blossoms Beach strand tényleg megéri.
Ha megérkeztél Esperance-ba, élvezd a régió fantasztikus strandjait, a belvároshoz közel a Twilight Beach valószínűleg a legjobb, és ha már itt vagy, látogasd meg a közeli Pink Lake-et is. Ezután nyomatékosan azt tanácsolom, menj a Lucky Bay és a Wharton Beach felé, mindkettő a Cape Le Grand Nemzeti Parkban van, kétségkívül a világ legszebb strandjai közé tartoznak, kihagyhatatlanok.

Lucky Bay.
A parkban két kemping van, ezeket azt tanácsolom, hogy előre foglald le, főleg főszezonban (hivatalos oldal).
Esperance-nál gyakran ér véget a Perthtől délre induló klasszikus road trip, ha ezután vissza kell térned Perthbe, azt tanácsolom, állj meg a Wave Rocknál, ez egy különleges, igazán egyedülálló sziklaformáció: kétségkívül remek módja egy fantasztikus road trip lezárásának Western Australia déli részén!
Innentől kezdve minden úti cél Perthtől északra van, és a nyugati part „szokásos” útvonalának tekinthető.

Wave Rock.
Ez a nemzeti park, amely Perthtől nagyjából 200 km-re északra található, a „Pinnacle Desert”-ről híres, egy kopár síkságról, amelyen számos mészkőoszlop emelkedik, szürreális tájat alkotva.
Van egy autóval bejárható körút, több megállóhellyel, ahol kiszállhatsz és sétálhatsz az oszlopok között, plusz néhány kilátópont, hagyj magadnak időt, de mindenesetre szerintem 1–2 óra bőven elég. Mielőtt elhagyod a parkot, nézd meg a Discovery centre-t, ahol érdekes részleteket tudhatsz meg a területről és arról, hogyan keletkeztek az oszlopok.
A park belépője járművenként 13 $, a park maga a nap minden órájában látogatható, a Discovery Centre pedig minden nap 9:30-tól 16:30-ig tart nyitva.

A mészkőoszlopok.
Az oszlopok megnézése után folytasd a Kalbarri Nemzeti Park felé a tengerparti úton, és állj meg a Hutt Lagoonnál (pink lake), mielőtt tovább mész észak felé.
Visszatérve a parkhoz, érdemes tudni, hogy két részre oszlik, egy tengerparti és egy belső részre, a tengerparti rész Kalbarri városa előtt található, ez a város a park belső részének kiindulópontja.
Ezért mielőtt a városba érsz, azt tanácsolom, nézd meg ezt a részt, különösen ne hagyd ki ebben a sorrendben: Eagle Gorge, Pot Alley, Mushroom Rock, Red Bluff és a Blue Holes. Mind rövid megállók, hogy megcsodálj néhány különleges sziklaformációt vagy a látványos tengerparti szakaszt.

Red Bluff.
A park belső részében vannak a fő látnivalók, amelyek egyetlen nap alatt bejárhatók. A park jelképe kétségkívül a Nature’s Window, egy természetes boltív, amely tökéletesen keretezi a háttérben lévő szurdokot, és egy rövid séta végén érhető el, igazán fotogén!
Ezután következik a Z Bend Lookout, ez a kilátópont is egy rövid ösvény végén található, és végül délen a Hawks Head Lookout és a Ross Graham Lookout.
A park belépője járművenként 12 $, gondolkodj azon, hogy megveszed a bérletet. Ha olcsó szálláshelyet vagy kempinget keresel Kalbarriban, nézd meg a Murchison River Caravan Parkot, a parkon belül nincs kemping. Ha valami „luxusosabbat” keresel, nézd meg a Palm Resortot.

Nature’s window.
Ez az öböl, amely a Kalbarri Nemzeti Parktól nagyjából 4 órára északra van, igazán sok látnivalót kínál, és ha van rá lehetőséged, megéri legalább pár napot rászánni, főleg ha 4×4-est vezetsz.
Ha sietsz, a fő turisztikai látnivalókat egy nap alatt is meg lehet nézni, de ahogy már mondtam, ha 4×4-est vezetsz, sokkal több időt tölthetsz ennek a gyönyörű régiónak a felfedezésével, amely 1991 óta a világörökség része. Itt találsz egy részletes térképet a területről.
A Hamelin Poolban található a világ legrégebbi és legnagyobb élő kövülete: a sztromatolitok. Ezek a Shark Bay öblében szaporodó szervezetek ezen a ponton közelről megfigyelhetők a tengerre épített stégeknek köszönhetően. Semmi kiemelkedő vagy kihagyhatatlan, de mindenképp érdekes látnivaló!

Hamelin Pool.
Ez a védett terület, amely Denhamtől (a régió fő városától) nagyjából 25 km-re északra található, a palackorrú delfinekről híres, amelyek több mint 40 éve látogatják naponta a strandot.
Ezek a delfinek vadak, ezért a látogatások száma és időpontja változó, de általában naponta akár háromszor is ellátogatnak a strandra, és gyakrabban reggel, ezért a lehető legjobb esély érdekében érdemes korán reggel érkezni.
A delfineket a rangerek etetik, és az ő felügyeletük mellett te is kipróbálhatod, úszni velük viszont semmilyen esetben nem szabad; mindenesetre a delfinek olyan közel jönnek a parthoz, hogy elég, ha térdig érő vízben állsz, és nézed, ahogy melletted úsznak.
A védett területre a belépő 6 $.
Ez a strand (Google Maps), amely több mint 60 km hosszan húzódik, igazán egyedülálló a maga nemében. Ugyanis a világ mindössze két strandja közül az egyik, amely teljes egészében kagylókból áll, amelyek egyes helyeken akár 10 méter mélyek is, egyszóval egy igazi kagylóhegy!
Főleg apály idején a vízszint rendkívül alacsony, és több száz métert lehet gyalogolni a nyílt tenger felé pár centi vízben, tölts el pár órát a strand felfedezésével vagy a vízben lubickolva, és élvezd ezt a természeti csodát.

Shell Beach „homokja”.
Ez egyszerűen egy kilátópont egy rövid sziklaperem menti sétával, de a kilátás erre a tengerparti szakaszra és az alatta lévő kristálytiszta vizű öbölre egyszerűen rendkívüli.
Érdemes naplemente előtt jönni, a helyszín ideális arra, hogy lásd, ahogy a nap eltűnik a horizonton, és főleg hogy figyelmesen megfigyeld az öböl sekély vizét. Cápákat, delfineket és dugongokat látni egyáltalán nem ritka… én láttam egy cápát!

Eagle Bluff.
Ez a gyönyörű park (csak 4×4-es járművekkel járható be) a Denhamtől északra fekvő félsziget legszélső csücskét fedi le, és vörös sziklafalairól, gyönyörű strandjairól és kristálytiszta vizéről híres. Itt találsz egy térképet a parkról.
Ha délután lépsz be a parkba, éjszakázz a Big Lagoon kempingjében, és másnap menj tovább észak felé, ahol ha akarod, még három kemping van (lásd a térképet) a hozzájuk tartozó strandokkal. A következő napon menj el a Cape Peronhoz a lélegzetelállító kilátásokért, itt gyalog végigmehetsz a Wanamalu Trail ösvényen a tengerpart mentén egészen a Skipjack Pointig, de ha túl meleg van, vagy egyszerűen nincs kedved, menj autóval.
Nem tudom, hogy az évszak (szeptember közepe) miatt volt-e, vagy mindig így van, de a Cape Peron és a Skipjack Point közötti strandszakaszon szó szerint madarak ezrei jöttek-mentek folyamatosan, hihetetlen látvány egy önmagában is rendkívül varázslatos helyen.
Ne felejts el elég vizet vinni magaddal, mert a parkban nincs ivóvíz, itt közvetlenül Denhamen kívül pár aprópénzért feltöltheted a vízkészletedet.

Francois Peron Nemzeti Park.
A Steep Point, amely a Shark Bayt alkotó két félsziget közül a külsőn található, Ausztrália szárazföldjének legnyugatibb pontja, és kétségkívül az egyik kedvenc helyem az egész országban, csak 4×4-es járművekkel lehet eljutni oda.
Itt találsz egy részletes térképet az Edel Land Nemzeti Parkról, amelyen belül a Steep Point található, ha délről érkezel, érdemes először a Shark Bay ezen részét megnézni, így nem kell visszafordulnod.
Mi egy nap alatt jártuk be a parkot a Tamala Stationtől indulva, amely a bejárattól nagyjából 60 km-rel délebbre van, azt tanácsolom, hogy a keleti part mentén futó úton menj fel a Steep Pointig, útba ejtve a gyönyörű Shelter Bayt, aztán a nyugati parton térj vissza anélkül, hogy lemennél a Cray Fish Bayhez. Így egyetlen, de tényleg hosszú nap alatt be lehet járni a parkot.

Shelter Bay.
Semmiképp ne hagyd, hogy megtévesszenek a távolságok, nem lehet nagy sebességgel haladni, az utak vagy erősen rázósak, hullámosak, vagy rendkívül homokosak, ezért sokkal tovább tart a kilométerek legyűrése, mint gondolnád. Mindenesetre nem tudom eléggé ajánlani, ez kétségkívül az egyik legcsodálatosabb hely, amit Ausztráliában meglátogattam.
Ha még tovább akarnál menni, meglátogathatod a közeli Dirk Hartog-szigetet, amely arról a holland kapitányról kapta a nevét, aki még 1616-ban elsőként lépett a szigetre, és amelyre egy, a Steep Point közeléből induló komppal lehet eljutni (info). Rendkívül távoli hely, ahol az üzemanyag, a víz és az élelem elegendő mennyiségű beszerzésének logisztikája nem éppen egyszerű. Ha úgy érzed, érdekel, azt javaslom, végezd el a szükséges utánajárást, és készülj fel, mi sajnos kénytelenek voltunk kihagyni.

Steep Point.
Kezdjük egy kis tisztázással, mert ezt a három nevet gyakran összekeverik, amikor a nyugati part menti útvonal erről az állomásáról beszélnek: Exmouth a kis település, amely a Cape Range Nemzeti Park belépési pontjaként szolgál, partjai a Ningaloo-zátony tengeri védett területére néznek, amelynek korallzátonya egyes szakaszokon mindössze néhány száz méterre van a parttól. Itt találsz egy részletes térképet.
A régió különösen népszerű március közepétől július végéig, amikor a cetcápák átvándorolnak az öbölben, a csúcs április és május között van. Ebben az időszakban az észlelésükre és a velük való snorkelezésre szervezett túrák naponta indulnak, és a településen szinte mindenhol kínálják őket.
Én szeptemberben jártam ott, és bár nem volt lehetőségem cetcápákat látni, nagy hatással volt rám a régió. Azt tanácsolom, tölts legalább pár éjszakát a parkon belül az egyik számos jól felszerelt kempingben pár lépésre a tengertől, bázisként a fő látnivalók felfedezéséhez.
Azok közül, amelyeket volt alkalmam megnézni, és ajánlok, kétségkívül a Turquoise Bay és az Oyster Stacks (utóbbi dagálykor) kiváló snorkelezéshez, a Sandy Bay gyönyörű strand fürdéshez, végül ha kedved van egy rövid sétához, a Mandu Mandu Gorge. Ne felejts el magaddal vinni maszkot és pipát, de főleg próbáld meg kicsit előre lefoglalni a kempingeket, ha a legnagyobb főszezonban számolsz a park meglátogatásával (hivatalos oldal).
A park belépője járművenként 12 $. Gondolkodj azon, hogy megveszed a bérletet.

Kilátás a kempingből.
Ez kétségkívül az egyik kedvenc nemzeti parkom az egész országban. Azt javaslom, gyalog fedezd fel, mert mély szurdokokat és távoli természetes medencéket találsz, igazán hangulatos tájakon át. Biztos vagyok benne, hogy téged is lenyűgöz majd. Itt találsz egy részletes térképet a parkról.
A parkon belül aludni csak két lehetőség van: a Dales Gorge Campground, egy egyszerű kemping mosdóval, de zuhany és ivóvíz nélkül; nekem egyáltalán nem volt ellenemre, ráadásul a fekvése tökéletes az összes fő látnivaló megnézéséhez. A Karijini Eco Retreat viszont nem éppen ideális helyen van, de kifejezetten luxusosabb élményt kínál. Ha akarod, a parkon kívül, Tom Priceban is megszállhatsz, ahol van pár lehetőség, de rengeteg időt vesztegetnél az utazgatással.
A park belépője járművenként 12 $. Gondolkodj azon, hogy megveszed a bérletet.
Azt tanácsolom, tölts három napot és két éjszakát a parkon belül ezt az útvonalat követve. Ha nincs elég időd, rövidítsd le az első nap programját.
1. nap
Ha valahol Exmouth és Karijini között töltötted az éjszakát, menj a Hamersley Gorge felé, tölts el pár órát pihenéssel, és amikor elmúltak a legmelegebb órák, mássz fel a Mount Bruce tetejére, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik. Oda-vissza nagyjából 10 km, az éjszakát a Dales Gorge Campgroundon töltsd.

Spider Walk.
2. nap
Látogasd meg a Weano Gorge-t, és kövesd a szurdokot egészen a Handrail Poolig, ha kedved van felfedezni, menj tovább egészen egy másik természetes medence vízesésének tetejéig, ahol egy egyértelmű tábla kéri, hogy ne menj tovább. Nyomatékosan kérlek, hogy fogadd meg a tanácsot, mert gyakorlatilag lehetetlen biztonságosan visszamászni a sziklafalon.
Ezután jön a Hancock Gorge. Innen, egy újabb gyönyörű, megerőltető, de rendkívül szórakoztató túra végén, főleg a „Spider Walk” szakaszon, ahol a szurdok szűk falai között sétálsz, eljutsz a Kermits Poolhoz, egy újabb igazán varázslatos természetes medencéhez.
Innen nézd meg az „Oxer Lookout” kilátópontot, az ösvény igazán rövid, és a főparkoló közelében indul. Ezután menj tovább a Knox Gorge és a Joffrey Falls felé, mielőtt visszatérsz a kempingbe.
3. nap
Töltsd a napot a Dales Gorge környékének felfedezésével, és menj az ösvényen, amely a circular pool felé vezet, oda körülbelül egy óra, aztán látogasd meg a Fortescue Falls-t és a Fern Pool-t, mielőtt elhagyod a parkot.

Circular Pool.
Ez a strand, amely a Karijini Nemzeti Parktól nagyjából 600 km-re északra van, remek hely a megálláshoz, mielőtt folytatod az utat Broome felé. Ahogy a neve is mondja, egy hosszan elnyúló strand, amely még a 200 km-t is meghaladja.
Ezen a ponton (nagyjából 10 km földút után, de jó állapotban) a remek Caravan Park mellett a strandra való járműbehajtás is itt van. Ha tehát 4×4-est vezetsz, tölthetsz egy napot a hosszú, elhagyatott strand felfedezésével, a strandon gyakran számos vándormadár tartózkodik, és rendkívül híres a horgászatról, sajnos azonban fürdésre nem alkalmas, mert túl sok a medúza, a cápa és a rája, de ettől függetlenül elbűvölő és nyugodt hely arra, hogy egy-két napot eltölts a Broome felé vezető úton.

Naplemente az Eighty Mile Beachen.
Ideértünk ahhoz a helyhez, amely sokak számára a nyugati partot bejáró road trip végállomása, mások számára viszont egy újabb epikus road trip kiindulópontja Western Australiában, a „Kimberley” nevű régión át.
Visszatérve Broome-ra, lényegében egy tengerparti úti cél, amely a száraz évszakban (májustól szeptemberig) rendkívül népszerű, olyannyira, hogy ilyenkor megháromszorozódik a lakosság, és a kempingek és szálláshelyek gyakran telt házzal működnek, főleg a szezon középső hónapjaiban.
Nem volt alkalmam sok időt a városban tölteni, ezért őszintén szólva nem tudom pontosan, mit kínál, de a fő strand, a „Cable Beach” igazán hangulatos és nagyon látogatott. A naplementék egyszerűen lélegzetelállítóak, és mindenképp azt tanácsolom, hogy ne hagyd ki őket, ha a városban vagy.
A város ezenkívül híres a krokodil- és gyöngyfarmokról, amelyekhez külön túrákra jelentkezhetsz.
Innen, ha a Northern Territory felé szeretnél folytatni, két lehetőséged van:
Az alábbiakban mindkét útról találsz útmutatót.

Kezdjük azzal, hogy a hírneve ellenére a körülbelül 650 km hosszú út állapota az utóbbi években rengeteget javult, és a száraz évszakban ennek az útszakasznak a teljesítése biztosan nem megerőltető vállalkozás.
Rendkívül távoli régióról van szó, ahol mindenekelőtt feltétlenül ajánlott megbízható járművel menni, másodsorban elegendő készletet vinni, mert az egyetlen hivatalos hely, ahol (drágán) vásárolni lehet, nagyjából félúton, Mount Barnettnél van. Az utazás megkezdése előtt ellenőrizd az út állapotát.
Azt tanácsolom, tölts el legalább 7 napot nagyjából ezt az útvonalat követve, ha akarod, sokkal többet is eltölthetsz, vagy néhány megállót kihagyhatsz, de szerintem egy hét a jó kompromisszum.
1. nap
Broome -> Derby
Derby egy kisváros nagyjából két órára északra Broome-tól, amelyet őszintén szólva nem hiszem, hogy megérne egy látogatást, ha nem tervezed a Gibb River Road bejárását. Mielőtt a városba érsz, állj meg a Boab Prison Tree-nél, amely a főút mentén található.
A város másik „látványossága” az ország legnagyobb árapálya, amely akár 12 méter magas is lehet, és a mólónál figyelhető meg. Utána beugorhatsz a látogatóközpontba, ahol friss információkat gyűjthetsz az út állapotáról, és szükség esetén néhány térképet is szerezhetsz.
Éjszakázz a Caravan Parkban, és készülj fel a másnapi indulásra.
Mindenképp töltsd fel a készleteidet élelemmel, vízzel és üzemanyaggal, mielőtt elhagyod Derbyt.

Boab Prison Tree.
2. nap
Derby -> Tunnel Creek -> Windjana Gorge
Menj a Tunnel Creek felé, ahol barlangok sorát fedezheted fel, tele érdekes sziklaformációkkal, a körülbelül 750 m hosszú útvonal (ugyanott lépsz be és ki) gyakorlatilag mindig egyértelmű, és sosem vagy túl messze más emberektől, helyenként vízben kell gyalogolni, vigyél magaddal zseblámpát, és élvezd a sétát!

Tunnel Creek.
Ezután menj a Windjana Gorge Nemzeti Park felé, ahol jó kemping van az éjszakázáshoz, főszezonban valószínűleg érdemes előre foglalni. Naplemente előtt menj a nem messze lévő szurdokhoz, hogy tanúja legyél egy igazán egyedülálló látványnak: a folyó ugyanis gyakorlatilag kiszáradt (a száraz évszakban), egyfajta tavat alkot, ahol édesvízi krokodilok százai várják, hogy a denevérek kijöjjenek a barlangokból, és szó szerint röptében kapják el őket, amikor inni próbálnak! Ne felejts el zseblámpát vinni a visszaúthoz.

A vízben látható sziluettek mind krokodilok.
3. nap
Windjana Gorge -> Bell Gorge
A Bell Gorge a Gibb River Road egyik legszebb vízesése. Indulj korán reggel Windjanából, töltsd a délutánt a Bell Gorge-nál, amelyet egy rövid ösvény végén érsz el, és végül éjszakázz a nem messze lévő Silent Grove Campgroundon.

Bell Gorge.
4. nap
Bell Gorge -> Galvans Gorge -> Mt Barnett Roadhouse -> Manning Gorge
A Galvans Gorge nem olyan látványos, mint a Bell Gorge, de mindenképp megéri a látogatást, a zöldbe ágyazva igazán varázslatos a hangulata, van még egy kötél is, amellyel a vízbe lehet ugrani. Innen menj tovább a Mt Barnett Roadhouse felé, ahol feltöltheted a készleteidet, mielőtt továbbmennél a kempingbe, 7 km-rel északabbra.
A kempingtől a vízesésekig oda-vissza körülbelül 7 km, ezért valószínűleg érdemes megvárnod a másnap reggelt, hogy nyugodtan nekivágj a túrának, és pár órát a vízesésnél tölts.

Manning Gorge.
5. nap
Manning Gorge -> El Questro Wilderness Park
Ha előző este meg tudod látogatni a Manning Gorge-ot, akkor egy nagyon hosszú nap végén el lehet jutni az El Questro Stationhöz, ellenkező esetben éjszakázz egy pihenőhelyen a Gibb River Road mentén, és folytasd másnap.
6. nap
Zebedee Spring és El Questro Gorge (El Questro Wilderness Park)
Az El Questro Wilderness Park egy gyönyörű magánpark, amelynek belépője személyenként 22 $. Az El Questro Station kempingje (ha akarod, még luxusszobák is vannak) is meglehetősen drága, de személy szerint szerintem megéri a kínált szolgáltatások színvonala miatt: meleg zuhany, bár, étterem stb., stb.
Ha egy napod van, azt javaslom, látogasd meg a Zebedee Springst, amely ezen a ponton található, majd az El Questro Gorge-ot ezen a ponton (azt tanácsolom, töltsd le az Organic Maps-et, amely a környékről nagyon részletes offline térképet kínál).
A Zebedee Springs egy rövid ösvény végén található, az El Questro Gorge-hoz viszont egy szurdokon kell felfelé haladni, amelynek vannak nem éppen könnyű szakaszai, de semmi olyan, amit egy egészséges ember ne tudna teljesíteni! Mindkét hely teljesen fantasztikus.
Sajnos nem volt alkalmam több időt tölteni a park ezen részén, pedig számos tevékenység van, önállóan is, és felfedezésre váró hely, ha érdekel, nézd meg ezt az oldalt.

El Questro Gorge.
7. nap
El Questro Station -> Emma Gorge -> Kununurra
Ez a Gibb River Road menti utolsó nap: hagyd el az El Questro Stationt, térj vissza a Gibb River Roadra, és néhány kilométer után fordulj az Emma Gorge irányába. Ezen a ponton kezdődik a körülbelül 2 km hosszú ösvény, amely egy gyönyörű vízeséshez vezet, ahol fürödhetsz is.
Az Emma Gorge-tól menj tovább a Gibb River Road vége felé, amely ezen a ponton torkollik a Great Northern Highwaybe, ott óriási táblák jelzik az út állapotát, és egy emlékfotó e gyönyörű kaland végén kötelező!
Mielőtt Kununurra kisvárosába érnél, tehetsz egy kis kitérőt északra „The Grotto” felé, amely egy igazán szép természetes amfiteátrum, ahol az aljánál 140 lépcsőfok után fürödhetsz, és ha még tovább mész északra, Wyndham kisvárosában van egy gyönyörű kilátópont, a „Five Rivers lookout”.
Kununurrában elmehetsz a közeli Ngamoowalem Conservation Parkba, amelyet azonban személyesen nem néztem meg, folytathatod az utazást Katherine felé a Northern Territoryban, vagy eltölthetsz pár pihenős napot az Argyle-tó partján, főleg a Lake Argyle Caravan Parkban, amelynek gyönyörű infinity poolja van!

Emma Gorge.
Az útmutatónak ez a része azoknak szól, akik nem tudják (nincs 4×4-esük), vagy nem akarják bejárni a Gibb River Roadot, vagy egyszerűen a Gibb River Road bejárása után tartanak vissza Broome-ba.
Előre szólok, hogy ezt az útszakaszt nem jártam be, mert a Gibb River Road végeztével északnak folytattam az utat, de némi kutatás után itt van, mit érdemes fontolóra venned.
Menj el Halls Creekig, ahol megnézheted a China Wallt, egy sziklaformációt közvetlenül a városon kívül, és a Sawpit Gorge-ot, egy oázist a sivatagban, nem messze. A Wolf Creek Crater (amelyhez oda-vissza egy nap utazás kellene) az alapján, amit olvastam, 4×4-es nélkül is megközelíthető, de azt tanácsolom, kérj megerősítést a látogatóközpontban.
Halls Creektől északnak haladva normál autóval nem sok lehetőséged marad, mint hogy egyenesen Kununurrába menj, amelyről a Gibb River Roadnak szentelt rész végén írok. Ha viszont 4×4-est vezetsz, vagy hajlandó vagy részt venni egy szervezett túrán, nézd meg a Purnululu Nemzeti Parkot.

Purnululu Nemzeti Park.
South Australia Ausztrália egyik legkevésbé látogatott régiója, de ettől még nem kevésbé érdekes, mint a többi állam. Az országot átszelő road trip részeként mindenképp megéri meglátogatni.
Az államban alapvetően mediterrán az éghajlat, forró nyarakkal és nem túl hideg telekkel: lényegében az év szinte minden hónapja jó a meglátogatásához, kivéve a júniustól augusztusig tartó telet, főleg ha tengerparti napokat is tervezel.

Adelaide, South Australia fővárosa másfél milliós lakosságával határozottan kevésbé kaotikus város, mint Sydney és Melbourne. Ráadásul a többi fővárossal ellentétben Adelaide sosem volt fegyenctelep, hanem úgynevezett alapított város, vagyis íróasztalnál megtervezett város.
Csak pár napot töltöttem Adelaide-ben, de őszintén szólva szerintem egy nap elég a város fő látnivalóinak megnézéséhez.
A napot a történelmi Glenelg negyed meglátogatásával kezdeném, a tengerparton található, a központtól nagyjából tíz kilométerre, és főleg a nyári hónapokban rendkívül élhető, rengeteg bárral és étteremmel, és természetesen egy egyáltalán nem rossz stranddal.
Délután viszont látogasd meg a belvárost a Victoria Square-től indulva, és esetleg nézd meg a közeli központi piacot, majd menj tovább a Rundle Mall felé, amely egy sétálóutca (az első Ausztráliában) rengeteg bolttal, butikkal és néhány ikonikus szoborral, és ha még tovább sétálsz északnak, látogasd meg az adelaide-i botanikus kertet.

A Rundle Mall egyik mellékutcája.
Közlekedés Adelaide-ben
A belváros rendkívül kompakt, nyugodtan be lehet járni gyalog, a tömegközlekedéshez viszont metrocardot kell vásárolni (a buszokon is).
Szállás Adelaide-ben
Sunny’s Adelaide Backpacker a hostel határozottan megérett már pár évet, de igazán olcsó, a reggelire adott palacsinta finom, ingyenes parkolót kínál, és a két férfi, aki vezeti, rendkívül kedves és segítőkész. (2026-os frissítés: a Sunny’s Adelaide Backpacker bezárt. Hasonló alternatíva a YHA Adelaide Central.) Ha hotelt keresel, a The Chancellor on Currie remek választásnak tűnik.
Sajnos nem volt szerencsém meglátogatni ezt a – úgy tűnik – egyszerűen fantasztikus szigetet, mert a Melbourne-ből Darwinba tartó road tripem során június közepén jártam errefelé, nem éppen nyári hőmérsékletekkel, ráadásul rossz időjárás-előrejelzéssel, ezért fájó szívvel úgy döntöttünk, hogy továbbmegyünk, és ugyanez igaz a Yorke-félszigetre is.
Mindenesetre gyűjtöttem néhány információt, amelyekről biztos vagyok benne, hogy hasznodra lesznek, ha meg szeretnéd látogatni őket.
Kezdjük azzal, hogy a szigetre két módon lehet eljutni: repülővel és kompon. A járatokat a Qantas üzemelteti Melbourne-ből és Adelaide-ből, a kompokat a Sealink és a Kangaroo Island Connect, az első lehetővé teszi, hogy a járművedet is magaddal vidd a fedélzetre, a második csak utasokat szállít, de a társaságnál közvetlenül bérelhetsz autót a szigetre érkezéskor. Mindkét társaság a szárazföldi Cape Jervisből indul, buszos csatlakozás lehetséges.
A szigeten való közlekedéshez erősen ajánlott az autó, mert a tömegközlekedés gyakorlatilag nincs. Penneshawból indulva egy lehetséges háromnapos útvonal a következő lehet:
1. nap
Kezdd az Emu Bay-jel, majd kövesd a partot a North Coast Roadon egészen a Stokes Bayig, innen menj tovább a nemzeti parkon belül található világítótorony felé, itt számos ösvény van, köztük a „Cliff Top Hike”, amely úgy tűnik, igazán látványos. Az éjszakát töltheted a Harveys Return kempingben, vagy délebbre a West Bay Beachen, amely hívogatóbbnak tűnik.

Admirals Arch.
2. nap
Igyekezz kora reggel odaérni a Platypus Water Holesra, hogy lehetőséged legyen kacsacsőrű emlősöket látni, majd menj tovább az Admirals Arch felé, amely egy ikonikus sziklaformáció, ahol gyakran lehet fókákat látni. Május és október között gyakran lehet bálnákat is megpillantani a távolban.
Innen számos ösvény is indul, vagy szállj autóba, és hajts a Remarkable Rocks-hoz, ezek az óriási gránitsziklák igazán lenyűgöző formájúak és színűek. Végül látogasd meg a Hanson Bay Wildlife Sanctuaryt, mielőtt megállsz az ország egyik legszebb strandjaként számon tartott Vivonne Bayben, az éjszakát a Vivonne Bay Campgroundon töltsd.
3. nap
Látogasd meg a Cape Gantheaume Nemzeti Parkot, a park számos ösvényt kínál, de egyszerűen végig is hajthatsz a D’Estrees Bay Roadon, és megállhatsz, amikor úgy érzed. Mássz fel a Mount Thisby tetejére, ahonnan remek kilátás nyílik az egész szigetre, mielőtt visszatérsz Penneshawba, és felszállsz a kompra.
Ahogy korábban említettem, a rossz évszak és a kedvezőtlen időjárás miatt nem volt szerencsém felfedezni a félszigetet. A te helyedben megnézném az Innes Nemzeti Parkot, néhány fő látnivalója: Ethel Beach, Dolphin Bay és Cape Spencer Lighthouse.
A Yorke-félszigetnek azonban sokkal többet tud kínálni, és arra biztatlak, nézd meg ezt az oldalt, ahol biztos vagyok benne, hogy jó néhány ötletet találsz.

Cape Spencer lighthouse.
A Clare Valley, a McLaren Vale és a Barossa Valley, amelyek mind Adelaide környékén találhatók, South Australia három fő borvidéke.
Személy szerint csak pár pincészetet látogattam meg a Clare Valleyben, de a lehetőségek száma valóban nagy. Ha ez számít valamit, a Paulett Wines egyáltalán nem rossz sem a bor, sem a helyszín szempontjából, igazán szép teraszuk van.

Mesés naplemente a Clare Valleyben.
Ez a nemzeti park kissé kívül esik a fő turistaútvonalakon, mert az északra tartó úton sokan a Stuart Highwayt választják Uluru irányába, de ha hajlandó vagy egy „kis” 170 km-es kitérőre, személy szerint szerintem megéri. Itt találsz egy részletes térképet a parkról.
Én a Wilpena Campgroundon töltöttem az ott-tartózkodásomat, amely szerintem az egyetlen, ahol a parkon belül van folyóvíz és meleg zuhany, de ha akarod, még sok másik is van.
A parkon belül számos ösvény van, nagyjából minden nehézségi szintű, ezekhez azt javaslom, nézd meg ezt az oldalt (vagy érkezés után menj egyenesen a látogatóközpontba), de nyomatékosan azt tanácsolom, hogy járd végig a Bunyeroo Valley Scenic Drive-ot. Az út, bár földút, jó állapotú, és elvileg 4×4-es jármű nélkül is be lehet járni, a tájak fantasztikusak.

Razorback lookout.
Ez a nemzeti park határozottan eldugott helyen van, és bár nagyon tetszett, nem javaslom a meglátogatását, hacsak nincs rengeteg időd. Először is, ha a Flinders Range felől indulsz, 4×4-es kell hozzá: az út állapota nem kiváló, főleg a parkot előbb Maree-vel, majd William Creekkel összekötő szakaszon, mielőtt újra rátorkollna a Stuart Highwayre Uluru irányába.
Nekem már az is szürreális élmény volt, hogy szó szerint a semmi közepén vezettem, és az ausztrál Outbackben szétszórt „falvakat” látogattam, mint William Creek (lakossága 10 fő!), de tény, hogy ez a „kis kitérő” a klasszikus útvonaltól jó pár napot elvesz.
Ha mégis érdekel, a Flinders Range felől azt javaslom, tarts az Arkaroola nevű kis falu felé. Itt van egyfajta látogatóközpont, amelyet többek között egy rendkívül kedves úr vezet, és szálláshelyet is találsz mindenféle igényre.
Számos gyalogtúra és 4×4-es útvonal van, és mindenféle túrát kínálnak, köztük panorámarepüléseket a térség felett! Minden szükséges információért azt javaslom, nézd meg a hivatalos oldalt.

Arkaroola a távolban.
Ez a kisváros, amely az opálok világfővárosaként írja le magát, létezését a környéken kitermelt opáloknak köszönheti.
Az outback kellős közepén fekszik, a civilizációtól több száz kilométerre, határozottan ellenséges éghajlattal, ahol a nyári nappali hőmérséklet könnyedén meghaladhatja a 40 fokot, és éppen ezért az „opállázas” első éveiben számos épületet teljes egészében a föld alá építettek, hogy elkerüljék a hőséget.
Bármilyen érdekes is, szerintem ez a kisváros egy napnál többet nem érdemel, van pár múzeum és opálkiállítás, ahol a város történetét mesélik el, és számos bolt, ahol opálberakásos ékszereket és magukat az opálokat árulják. Ami a legjobban elbűvölt, az a föld alatti alvás volt, több szálláshely is lehetővé teszi, én a Radeka Downunder Motelben aludtam, ez a legolcsóbb megoldás, és őszintén szólva egyáltalán nem volt rossz.

A sziklába vájt hostel.
Tasmaniával, az ország egyetlen szigetállamával zárul az ausztráliai „látnivalók és programok” szakasz. Sajnos ez az ország egyetlen régiója, amelyet nem volt alkalmam személyesen meglátogatni, egy rendkívül vad sziget, amely sokak szerint kivételes hely a természet- és túrázásrajongók számára. A terület több mint 45%-át nemzeti parkok borítják, és messze ez Ausztrália leghegyvidékesebb állama, de a strandok is lenyűgözőek!
A klasszikus road trip elég szabványosnak és legalább egyhetesnek tűnik, további információkért azt javaslom, nézd meg ezt a két forrást: egyhetes útvonal (angolul) és kéthetes útvonal (angolul).

Wineglass Bay, Tasmania.
Ha idáig eljutottál az útmutatóban, valószínűleg azt kérdezed magadtól: „De mennyi idő kell mindezeknek a helyeknek a megnézéséhez?!”. Az úgynevezett „The Big Lap” teljesítéséhez, vagyis az ország szárazföldi körbejárásához, amelyet lényegében az imént szakaszokban leírtam, minimum 3–4 hónap kell, de akár egy évig is eltarthat, bár szerintem az 5–6 hónap jó kompromisszum.
Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy nagyon kevés embernek van ennyi ideje és pénze, főleg mert Ausztrália biztosan nem híres arról, hogy olcsó úti cél lenne; ezért az alábbiakban adok néhány útvonalat, amelyek rövidebb idő alatt teljesíthetők.
Mint minden helyen, itt sincs tökéletes útvonal egy adott időtartamra, és ez különösen igaz itt Ausztráliában, ahol rendkívül sok lehetőség van, és sok minden az évszaktól függ, ezért az alábbiakat vedd inspirációnak, és módosítsd vagy alkosd meg az útvonalat az érdeklődési köröd/költségvetésed szerint!
Két hét elég a keleti part fő látnivalóinak megnézéséhez az alább leírt útvonalat követve, de mindenképp érdemes lenne három hét alatt teljesíteni az útvonalat, esetleg még néhány megállót hozzáadva, például Brisbane-t és a Magnetic-szigetet.
Alternatívaként, ha marad pár napod, belföldi járatokkal meglátogathatod Ulurut vagy Melbourne-t. Általában a keleti part bejárására áprilistól novemberig a legjobb az időszak.

Sydney (2 éjszaka)
1–2. nap:
Az útmutató erre szánt szakaszában találsz egy javasolt kétnapos útvonalat.
Byron Bay (2 éjszaka)
3. nap:
Ezt a napot szinte teljes egészében autóban/buszon töltöd.
4. nap:
Élvezd Byron Bay-t, és ne hagyd ki az ikonikus világítótoronyhoz vezető sétát.
Noosa (2 éjszaka)
5. nap:
Reggel utazás Byron Bay-ből Noosába. Délután strand.
6. nap:
Látogasd meg a Noosa Nemzeti Parkot.
K’gari (Fraser-sziget) (3 éjszaka)
7-8-9. nap:
Ha busszal utazol, nézd meg a különböző túrákat, némelyik Noosából kínál szállítást, ha viszont normál autót vezetsz, akkor érdemes a Rainbow Beachig menned, ha a 4×4-es járművedet szeretnéd a szigetre vinni, nézd meg a tanácsaimat arról, hogyan tedd, a megfelelő szakaszban.
Bármit is választasz, a harmadik napon, a szigetről visszatérve azt tanácsolom, hogy éjszakázz a Rainbow Beachen, és nézd meg a naplementét ezen a ponton.
Airlie Beach – Whitsunday-szigetek (4 éjszaka)
10. nap:
Hosszú nap autóban/buszon a Rainbow Beachtől az Airlie Beachig.
11-12-13. nap:
Háromnapos, kétéjszakás túra a Whitsunday-szigetekre, a harmadik napon a túráról visszatérve azt tanácsolom, hogy éjszakázz Airlie Beachen.
Cairns (2 éjszaka)
14. nap:
Utazás Airlie Beach – Cairns. Fedezd fel Cairnst délután/este.
15. nap:
Snorkelezés/búvárkodás a korallzátonyon.
Daintree-erdő (1 éjszaka)
16–17. nap:
Fedezd fel a partot Cairnstől a Cape Tribulationig az ősi Daintree-erdőn át.
Mint látod, ha betűről betűre követed az imént leírt útvonalat, három hét alatt marad pár napod, amit úgy használsz fel, ahogy jobbnak látod, ha viszont pontosan két hetet tervezel, akkor azt tanácsolom, hagyd ki a Daintree-erdőt, és vegyél részt rövidebb túrákon K’gari (Fraser-sziget)/Whitsunday-szigetek térségében.
Ennek az útvonalnak a teljesítéséhez gyakorlatilag lehetetlen a tömegközlekedésre hagyatkozni, és előnyös (de nem szükséges) 4×4-essel menni a számos nemzeti park legjobb megnézéséhez.
Általában ennek az útvonalnak a teljesítésére áprilistól novemberig a legjobb az időszak.

Melbourne (2 éjszaka)
1. nap:
Fedezd fel Melbourne belvárosát.
2. nap:
Látogasd meg a Phillip-szigetet.
Great Ocean Road (1 éjszaka)
3. nap:
Járd végig a Great Ocean Roadot Port Campbellig.
Adelaide (2 éjszaka)
4. nap:
Vezess végig a Great Ocean Road utolsó szakaszán, mielőtt Adelaide felé veszed az irányt.
5. nap:
Fedezd fel Adelaide-et.
Coober Pedy (1 éjszaka)
6. nap:
Hosszú nap autóban Adelaide-ből Coober Pedybe. Este, ha marad időd, röviden fedezd fel a várost, vagy tedd meg másnap reggel.
Ayers Rock (2 éjszaka)
7. nap:
Ez egy újabb hosszú nap autóban Coober Pedytől Yularáig.
8. nap:
Látogasd meg Ulurut és Kata Tjutát az útmutatóban leírtak szerint.
Kings Canyon (1 éjszaka)
9. nap:
Reggel utazás Yulara – Kings Canyon Resort. Délután King’s Canyon Walk.
Ezen a ponton, ha 4×4-est vezetsz, azt tanácsolom, hogy folytasd az utat északnak a földúton (engedélyt kell vásárolni az út használatához, a resortban megvehető) a West MacDonnell Nemzeti Park irányába, és ott tölts el pár éjszakát, különben fordulj vissza, és told a Stuart Highwayen Alice Springs felé (ahogy alább leírom).
Alice Springs (1 éjszaka)
10. nap:
Utazás Kings Canyonból Alice Springsbe. Ha van kedved, röviden fedezd fel a várost késő délután/este.
Tennant Creek (1 éjszaka)
11. nap:
Vezess el Tennant Creekig (és ha van kedved, még északabbra is), útközben megállva megnézni a Devils Marblest.
Mataranka (2 éjszaka)
12–13. nap:
Vezess Tennant Creektől, vagy bárhonnan is jutottál el, Matarankáig, azt tanácsolom, hogy a délutánt/estét a park legnépszerűbb részén töltsd, másnap pedig menj át a Bitter Springs Campgroundra.
Nitmiluk (Katherine) Nemzeti Park (2 éjszaka)
14. nap:
Reggel bérelj egy kajakot, és fedezd fel a Katherine Gorge-ot, előre le kell foglalni, lásd az útmutatót.
15. nap:
Menj át az Edith Fallsra, és told végig a körútvonalat az útmutatóban leírtak szerint.
Litchfield Nemzeti Park (1–2 éjszaka)
16–17. nap:
Ha 4×4-est vezetsz, érdemes két éjszakát a parkon belül tölteni, ellenkező esetben szerintem elég egy éjszaka, lásd az útmutatót.
Kakadu Nemzeti Park (2–3 éjszaka)
18-19-20. nap:
Ebben az esetben is az útvonal a járműtől függően változik, lásd az útmutatót.
Darwin (1 éjszaka)
21. nap:
Látogasd meg a Sunset Marketet.
Ha itt-ott lefaragsz néhány napot, és esetleg kihagysz egyet az északi nemzeti parkok közül, valószínűleg három hétnél rövidebb idő alatt is teljesíthető az útvonal. Ha viszont több időd van, fontolj meg más úti célokat, például a Kangaroo-szigetet, a Grampians Nemzeti Parkot és a Flinders Range Nemzeti Parkot.
Annak ellenére, hogy ez az útvonal egyik leghíresebb célt sem érinti, mint Uluru és a Nagy-korallzátony, sem a két legismertebb várost (Melbourne-t és Sydney-t), személy szerint ez a kedvencem.
A „klasszikus” Perthtől Broome-ig tartó útvonal két hét alatt teljesíthető (ahogy alább kifejtem), ha viszont megvan rá a lehetőséged, nyomatékosan azt tanácsolom, hogy adj hozzá még egy hetet, és járd végig a Gibb River Roadot is (4×4-essel), ha pedig még több időd van, gondolj egy mini road tripre a part délnyugati részén: Margaret River, Albany és Esperance.
A Perthtől Broome-ig tartó klasszikus tengerparti útvonalhoz a legjobb időszakok a szép időhöz délen és északon is a szeptember–október és az április–május (márciustól júliusig tart Exmouthban a cetcápák szezonja), de a tél középső hónapjai (június–augusztus) is bőven megfelelnek, bár délen nem éppen meleg van. Ha viszont Perthtől délre szeretnéd megnézni a területet: Margaret River, Albany és Esperance, a nyári hónapok (november–március) a legjobb időszak.
Megjegyzés: Mindenképp megéri megvenni a Western Australiára szóló bérletet, amelyet ezen az oldalon találsz. A nyugati part mentén a hosszú távú tömegközlekedés gyakorlatilag nem létezik.

Perth (2 éjszaka)
1. nap:
Fedezd fel a várost.
2. nap:
Menj a Rottnest-szigetre.
Nambung Nemzeti Park (1 éjszaka)
3. nap:
Hagyd el Perthet, és látogasd meg a Nambung Nemzeti Parkot. Folytasd az utat északnak, előbb a Hutt Lagoon, majd Kalbarri felé. Vezess, ameddig kedved tartja, de állj meg, mielőtt lemegy a nap.
Kalbarri Nemzeti Park (1 éjszaka)
4. nap:
Ha az előző napon elég közel érsz a parkhoz, akkor teljesen megoldható, hogy az összes fő látnivalót egyetlen nap alatt megnézd, és a Shark Bay felé vezető úton töltsd az éjszakát.
Shark Bay (2–4 éjszaka)
5–6. nap:
Itt sokat számít, milyen járművet vezetsz, ha 4×4-est, akkor adj hozzá két éjszakát, egyet a Steep Pointra, egy másikat a Francois Peron Nemzeti Parkra, különben két éjszaka elég.
Exmouth, Cape Range Nemzeti Park és Ningaloo-zátony (3 éjszaka)
7. nap:
Gyakorlatilag az egész napra szükséged van, hogy Shark Bay-ből Exmouthba eljuss. Ha jó az évszak, szervezd meg a cetcápás túrát a következő napra.
8–9. nap:
Lehetséges cetcápás túra, különben élvezd a nemzeti parkot.
Karijini Nemzeti Park (3 éjszaka)
10. nap:
Gyakorlatilag az egész napot autóban töltöd, hogy eljuss a Karijini Nemzeti Parkba.
11–12. nap:
Fedezd fel a parkot.
Eighty Mile Beach (1 éjszaka)
13. nap:
Érj el az Eighty Mile Beachre, itt töltsd az éjszakát.
Broome (1 éjszaka)
14. nap:
Érj el Broome-ba, és élvezd a naplementét a Cable Beachen.
Szilárdan úgy gondolom, hogy ennek a gyönyörű országnak a felfedezésére a legjobb mód a szárazföldi utazás. Ezzel együtt számos lehetőséget érdemes fontolóra venni.
A tömegközlekedés (busz, vonat stb.) bár rendkívül hatékony a nagyvárosokban és a fő nagyvárosi térségekben, ha például az imént leírt útvonalak valamelyikét kell teljesíteni, az egyetlen, amely kizárólag tömegközlekedéssel teljesíthető, a keleti parti, ahol három társaság kínál „hop on hop off pass”-t elég olcsó áron, főleg egyedül utazóknak érdemes megfontolni: a Greyhound a legnépszerűbb, naponta több járata van, és modernebb buszai, a Premier a legolcsóbb opció, kicsit régebbi buszokkal, és sok esetben naponta csak egy járattal, végül a Stray egy szervezett túrához hasonló szolgáltatást nyújt, a bérletek ugyanis a szállítás mellett programokat is tartalmaznak.
Bármilyen más utazáshoz lényegében vagy szervezett túrákra hagyatkozol, vagy szerzel egy közlekedési eszközt.
A lakóautók rendkívül népszerűek, mert a közlekedési eszköz mellett alvóhelyet is kínálnak belső terekkel vagy tetősátrakkal, szó szerint több tucat cég kínál bérelhető autókat, lakóautókat és 4×4-es járműveket, némelyik csak bizonyos régiókban működik, másoknak különleges feltételei vannak, amelyek tiltják a vezetést az ország bizonyos területein, például K’gari (Fraser-sziget) esetében. Személy szerint sosem béreltem járművet Ausztráliában, ezért nem tudok tanácsot adni, de ha egy szerintem elég teljes listát keresel, nézd meg ezt az oldalt a „Car Rental” címszó alatt, és végezd el a megfelelő kereséseket.

Az útitársam az utazásom nagy részében.
További két lehetőség, amelyek viszont határozottan jókora rugalmasságot igényelnek, az úgynevezett „rideshare”, amely Ausztráliában nagyon gyakori az utazók körében, én magam is így jártam be a nyugati partot: lényegében vannak olyan oldalak szakaszai, mint a Gumtree Rideshare vagy a Facebook-csoportok, ahol útitársakat kínáló vagy kereső hirdetéseket tesznek közzé.
A második lehetőség a „Car/Campervan Relocation”, egy másik rendkívül népszerű gyakorlat Ausztráliában, amely abból áll, hogy járműveket kell egy A pontból egy B pontba vinni egy adott időn belül, néha elég csak az üzemanyagot fizetni, és a bérlés teljesen ingyenes, máskor az üzemanyag is benne van, megint máskor kis összeget kell fizetni, de mindenképp jóval olcsóbb, mint járművet bérelni. Számos oldal kínál ilyen szolgáltatást, közülük is az első a transfercar.
Végül hosszú távú utakhoz (több hónap) szerintem mindenképp érdemes fontolóra venni egy jármű megvásárlását, amelyet az utazás végén eladsz, kellemetlen meglepetéseket leszámítva szerintem ez a legolcsóbb lehetőség.
Ami a lehetséges belföldi járatokat illeti, a fő légitársaságok a Qantas és a Virgin, a Jetstar pedig a fapados. Emellett vannak olyan társaságok, amelyek kis repülőgépeket üzemeltetnek az ország régióinak városai között, mint a Rex, az Airnorth, a SkyTrans, a SharpAirlines és az Ntas.
Tisztázzunk rögtön egy dolgot: Ausztrália európai mércével is drága ország, hacsak nem vagy hozzászokva a svájci vagy észak-európai megélhetési költségekhez.
Egy hostelágyért számíts legalább 20 $-ra, Sydney-ben és Melbourne-ben akár 25 $-ra, egy szállodai szobáért legalább 50 $-ra. A szervezett programok sem éppen olcsók, a túrák nagyjából legalább 100 $-ba kerülnek naponta. Az étteremben evésért számíts legalább 20–40 $-ra a színvonaltól függően, bár főleg a kínai negyedekben vagy az áruházak úgynevezett „food courtjaiban” gyakran 8–10 $-ért igazán laktató rizses/tésztás étel kapható.
Ami a szupermarketeket illeti, messze a legolcsóbb az Aldi, utána jön a Coles és a Woolworths.
Az alkohol és a dohány egy másik határozottan fájdalmas pont ezeknek az anyagoknak a fogyasztói számára, az ilyen termékek adói ugyanis igazán magasak, egy sör egy helyen simán kerülhet 10 $-ba.
Ausztráliában a nagyvárosokon kívül gyakorlatilag bárhol lehet kempingezni, és ez teljes mértékben az ausztrál kultúra része. Egyes nemzeti parkok ingyenes kempingeket kínálnak, mások remek, felszerelt kempingeket éjszakánként alig több mint 10 $-ért, gyakran egyszerűen fel lehet állítani a sátrat valamelyik pihenőhelyen, egy elhagyatott strandon vagy egy caravan parkban, ezek közül néhány igazán magas színvonalat nyújt, medencékkel, meleg vízzel és remek közös terekkel, ahol főzhetsz vagy egyszerűen pihenhetsz.
Ezzel kapcsolatban nyomatékosan azt tanácsolom, hogy töltsd le a wikicamps alkalmazást, a road tripjeim során rendkívül hasznosnak bizonyult.

Boldogan, de kimerülten a Gibb River Road végén.
Szóval, bármilyen típusú utazó is vagy, ha Ausztrália legszebb és legtávolabbi területeit szeretnéd felfedezni, a kempingezés gyakorlatilag kötelező választás, és szerintem az első számú szabály a spóroláshoz egy ausztráliai utazás során.
Összegzésképpen egy figyelmes utazó, aki olcsón utazik, határozottan be tudja utazni az országot legalább napi 70–80 $-os költségvetéssel, vagyis napi körülbelül 50 €-val, ez azt feltételezi, hogy a keleti parton busszal közlekedik, vagy a többi régióban másokkal megosztja a szállítás költségeit, a repülőjegyeket és az egészségügyi biztosítást természetesen nem számolva.
A váltási és pénzfelvételi jutalékok csökkentéséhez itt találod az utazáshoz legjobb kártyákról szóló útmutatómat.
Szerintem Ausztrália a bűnözés szempontjából határozottan biztonságosabb ország, mint Olaszország, és a statisztikai adatok ezt megerősítik, ezért a te helyedben nem aggódnék túl sokat.
Amiért komolyabban aggódnék (egyáltalán nem akarok pszichológiai terrort kelteni, csak arra szeretnélek késztetni, hogy használd a józan eszedet), azok a környezeti tényezők. Ahogy jól tudod, Ausztrália különösen híres a számos rendkívül veszélyes állatról, amely ott él. Főleg északon figyelj különösen a táblákra: számos strandot ugyanis tengeri krokodilok és a híres „box jellyfish” medúzák árasztanak el, és mintha ez nem lenne elég, bár az emberek elleni támadások ritkák, a cápák gyakorlatilag mindenhol jelen vannak.
Végül, főleg ha nem vagy gyakorlott úszó, rendkívül figyelj az erős óceáni áramlatokra, egyes strandok híresek az erős „Rip Current”-ekről, vagyis olyan áramlatokról, amelyek a nyílt tenger felé visznek, és ha pánikba esel, halálosak lehetnek, itt találsz egy videót.
A szárazföldön az első számú veszélyt a pókok és a kígyók jelentik, szerintem nem kell mondani, de kerüld az érintkezést bármilyen ilyen teremtménnyel, és ha valamelyik nemzeti parkban vagy a civilizációtól távol kempingezel, érdemes mindig zárva tartani a járműveket és a sátrakat, hogy elkerüld, hogy valamelyik nemkívánatos vendég rossz helyen legyen rossz időben!

Azok az állatok között, amelyek szeretnek átkelni az úton.
Természetesen nem arról van szó, hogy a kígyók és a pókok a bokrok között bujkálva várnák, hogy valaki nyitva hagyja a sátrát, de ahogy már mondtam, érdemes mindent becsukni magad mögött.
Ami a nyugati parti road tripet, az Outbacket vagy a keleti part más, kevésbé sűrűn lakott régióit illeti, ahol a lakosság túlnyomó többsége él, abszolút alapvető, hogy több liter vizet vigyél magaddal, gyakran még a nemzeti parkokon belüli kempingekben sem magától értetődő az ivóvíz jelenléte.
Ugyanezekben a kevésbé lakott régiókban kerüld az éjszakai vezetést, a vadállatok a kevésbé meleg órákban rendkívül aktívak, és egy kenguruval ütközni akár 50 km/órás sebességnél is, állatelhárító rács nélkül, a katasztrófa szinonimája.
Összegzésképpen, bár Olaszország és Ausztrália között létezik egy megállapodás, amely legfeljebb hat hónapig ingyenes egészségügyi ellátást biztosít, ez a „medicare” nevű ellátás csak alapszintű fedezetet tartalmaz, amely még a mentő költségeit sem fedezi, ezért nyomatékosan ajánlott külön utasbiztosítást kötni.
Ui.: Az ausztrálok az ózonlyuk alatt élnek, és évekig a bőrrák nagy problémát jelentett ebben az országban, használj megfelelő védelmet!
Ausztráliai utazást tervezel? Nézd meg ezeket a cikkeket:
Melyik utazóhátizsákot válaszd
Mit vigyél magaddal az utazásra
Kérdésed van? Vagy friss információid vannak? Írj nyugodtan egy kommentet, vagy keress meg az Instagramon!
Adományokra / virtuális pizzára és sörre 🙂