La Palma egy hegyvidéki sziget, amely remek ösvényeket kínál a túrázás minden szerelmesének, buja erdőket, gyarmati városokat, és a Kanári-szigetek többi, népszerűbb szigeténél autentikusabb hangulatot.
Mintha ez nem lenne elég, földrajzi elhelyezkedésének, a terep felszínének és a fényszennyezés minimálisra szorítását célzó szabályozásoknak köszönhetően a sziget a világ egyik legjobb helye a csillagok megfigyelésére. Az egyetlen negatívum talán a strandok, amelyek nem éppen a szigetcsoport legszebbjei.
La Palmára egy kéthónapos utazás során jutottam el, amelynek során bejártam a szigetcsoport összes nagyobb szigetét, kivéve El Hierrót. Legyen szó hátizsákos kalandról, road tripről vagy all inclusive nyaralásról, ebben az útmutatóban rengeteg hasznos tippet és ötletet találsz, hogy a lehető legjobban megszervezd az utazásodat.
Gyorsmenü

Napkelte a Roque de los Muchachosnál.
La Palma – a többi Kanári-szigethez hasonlóan – egész évben jó éghajlatnak örvend, ezért minden évszakban élvezhető.
A tavaszi hónapokban a hőmérséklet elérheti a 22–23 fokot, május végére pedig néhány fokkal többet is. Májusban ugyanis a csapadék – amely márciusban és áprilisban alkalmanként előfordulhat – gyakorlatilag hiányzik, ami miatt ez a hónap különösen ideális azoknak, akik el akarják kerülni a tömeget és a nyári főszezonra jellemző árakat. Érdemes észben tartani, hogy magasan (a sziget legmagasabb pontja 2426 méter) a minimumhőmérséklet csak néhány fokkal lehet fagypont felett, főleg a tavasz elején.
La Palmán és általában a Kanári-szigeteken a június, július és augusztus számít főszezonnak. Az időjárás kiváló, csapadék nincs. Július végére az óceán vize is kezd felmelegedni. Természetesen ez az év legzsúfoltabb és legdrágább időszaka is.
A szeptember remek hónap a sziget meglátogatására, jó az idő, és főleg a hónap második felében elkerülhetők a nyári tömegek. Októberben, és főleg novemberben nő a csapadék valószínűsége, és csökken a hőmérséklet, de mindent összevetve így is kellemes időszak a sziget meglátogatására.
Még télen is – december, január és február – La Palma biztosan érdekes úti cél lehet, de érdemes észben tartani, hogy a december a csapadékcsúcs, amely aztán májusig fokozatosan csökken.
A csapadék mindenesetre viszonylag kevés, és hacsak nem vagy különösen peches, elvileg így is teljes mértékben élvezni tudod majd az ott tartózkodásodat. Azt viszont érdemes megjegyezni, hogy magasan tényleg nagyon hideg lehet, sőt akár havat is találhatsz, és egyes utak és ösvények le lehetnek zárva. 1990 januárjában a Roque de los Muchachos csúcsán -8 fokos történelmi minimumot mértek!

Santa Cruz de La Palma a Mirador de la Concepciónról nézve.
A Kanári-szigetek minden szempontból Spanyolország részét képezik, ezért – mint az Európai Unió bármelyik másik országába – ide sem kell vízum vagy útlevél. A sziget meglátogatásához ugyanis elég egy érvényes személyi igazolvány. Ha viszont nem vagy uniós állampolgár, a schengeni övezet vízumpolitikája vonatkozik rád.

A könnyebb tájékozódás kedvéért a látnivalók az óramutató járásával ellentétes irányban vannak felsorolva Santa Cruzból indulva, vagyis úgy, ahogy én személyesen bejártam a szigetet; természetesen senki sem tiltja, hogy más sorrendet kövess, de szerintem a leírt sorrendben meglátogatni a helyeket a legjobb módja a közlekedés optimalizálásának. Ha érdekel, itt (olaszul, de bekapcsolhatod a feliratot) megtalálod az utazásomról készült videót.
Megjegyzés: Az útmutató során többször találsz majd linket a https://www.alltrails.com/ oldalra. Ha az AllTrails alkalmazásból közvetlenül szeretnéd használni az offline navigációt, át kell váltanod a pro verzióra. A problémát azonban megkerülheted, ha az oldal asztali verziójáról „Google Earth KML” formátumban letöltöd a koordinátákat, majd feltöltöd őket az Organic Mapsre, amely abszolút az egyik kedvenc utazós alkalmazásom.
Mivel a repülőtér és a kikötő is itt található, minden La Palmára tartó utazás kötelező állomása Santa Cruz, a sziget fővárosa, és ez szerencse, mert szerintem ez az egész szigetcsoport legszebb városa. A gyarmati stílusú történelmi belváros nagyon jól megőrzött, és az utcáin sétálva úgy érzi az ember, mintha visszarepülne az időben.
A Plaza de España és a Balcones de la Avenida Marítima valószínűleg a két legikonikusabb hely, ahol érdemes megnézni és lefényképezni. Mindenesetre a város nagyon kompakt, a belvárost egy-két óra alatt kényelmesen be lehet járni, és a főutcán (Calle O’Daly) végigsétálni, valamint a szomszédos mellékutcákban kószálni igazi élmény a szemnek.

Santa Cruz utcái között.
A város strandja (Playa de Santa Cruz de La Palma) nem is olyan rossz, de főleg praktikusan, pár lépésre van a központtól. Ha hajlandó vagy egy kicsit odébb menni, és egy kis kalandot keresel, a várostól északra fekvő Playa de Nogales egy rövid ösvény végén érhető el, és sokkal elszigeteltebb.
A szörfösök körében különösen népszerű, fürdésre nem éppen alkalmas, de így is nagyon aranyos strand, míg a délre fekvő Playa los Cancajos egy másik népszerű, határozottan kevésbé eldugott strand néhány étteremmel, vízimentőkkel és napernyőkkel.
Végül ne hagyd ki a Mirador de la Concepciónt: ez a kilátópont felülről uralja a várost, és lélegzetelállító kilátást nyújt; szerintem különösen hangulatos este, amikor a város életre kel, vagy másik lehetőségként szerintem remek hely a napfelkelte megtekintésére. Ha nincs autód, akár busszal is el lehet jutni oda, a 302-es és 303-as járat nagyon közel megy el mellette (használd a Google Maps tömegközlekedési funkcióját).

Balcones de la Avenida Marítima.
Eljutás Santa Cruz de La Palmába
A repülőteret az 500-as buszjárat köti össze a városközponttal, gyakran indulnak, a megálló pontosan a kijárattal szemben van, a viszonylat jegye 2,40 €. A szigetnek napi komp-összeköttetése van La Gomerával és Tenerifével. Ha könnyű csomaggal utazol, a kikötőtől a városközpontig választhatod a gyaloglást.
Szállás Santa Cruz de La Palmában
Pension La Cubana: remek, olcsó megoldás a központ kellős közepén, egy történelmi épületben. Van egy kis konyhasarok is, ahol néhány étkezést el lehet készíteni. Szintén a központban egy másik olcsó megoldás a Hostelit. Ha hajlandó vagy egy kicsit többet költeni, nézd meg az El Hotelito 27-et.

Playa los Cancajos.
Ez a kellemes kirándulás egy barrancóba vezet, vagyis egyfajta szurdokba, amely egy vulkáni kúp lejtői mentén alakul ki, és jellegzetessége, hogy csapdába ejti a nedvességet, apró ökoszisztémákat hozva létre, ahol az úgynevezett laurisilva (babérerdő) buján nő, és az élénkzöld szín az úr. Igazán szürreális táj, főleg a sziget más részeihez képest.

Az El Cubo de la Galga ösvényein.
Az általam követett útvonal az ezen az oldalon leírt, ahol a GPS-koordináták is letölthetők. Körülbelül 8,5 km és 2–3 óra séta. Ha nincs kedved ennyit gyalogolni, mindenesetre azt javaslom, hogy tegyél meg néhány kilométert, majd fordulj vissza anélkül, hogy teljesítenéd a Mirador de Somada Altához vezető kört. A térképet nézve elvileg világos lesz, mire gondolok; így megspórolsz néhány kilométert és szintkülönbséget. Az autót ezen a ponton lehet leparkolni, ahol egy kis információs központ is van.

Mirador de Somada Alta.
San Andrés kis falva a sziget egyik legvonzóbb települése. Legfeljebb fél óra alatt bejárható, de szerintem mindenképp megéri megállni, hogy megcsodáld a falu főterét, amelyet színes történelmi épületek vesznek körül, valamint néhány bár és étterem, ahol leülhetsz szemlélni ennek a kis történelmi központnak a szépségét.

San Andrés főtere.
Észak felé haladva találkozol azzal, ami talán a sziget legnépszerűbb túrája. Sajnos nem volt szerencsém megcsinálni, mert a barrancóhoz vezető bekötőút lezárva volt útépítés miatt, amikor ott jártam. Mindenesetre tájképi szempontból a túra elvileg nagyon hasonló lehet a Cubo de La Galgához, mert itt is a laurisilva erdőn vezet át az ösvény. Vannak hosszabb és rövidebb ösvények, de a „klasszikus” az, amelyet ezen az oldalon írnak le. Összesen alig több mint 5 km, így nagyjából másfél óra alatt teljesíthető. Ha akarod, van egy olyan változat is, amely több mint 20 km, és több mint 1300 méter szintkülönbséggel jár… ez nem éppen egy séta!
Éppen Los Tilosban forgatták – mesébe illő hangulata miatt – a The Witcher tévésorozat (angolul) néhány jelenetét. Az autót az út végén lévő ezen a ponton parkolhatod le, és ha egyáltalán nincs kedved gyalogolni, egyszerűen elmehetsz a közeli Cascada De Los Tilosig.

A barrancókra jellemző növényzet.
Los Tilos és a sziget nyugati oldala között ne hagyd ki a Piscinas naturales de La Fajanát, és főleg az LP-109-est. Ez egy igazán látványos hegyi út, amely az erdőn keresztül kanyarog, és néhány sziklába vájt alagúton is áthalad. Helyenként csak egy autó fér el rajta, de nincs nagy forgalom, és mindent összevetve szerintem szép élmény. Van néhány tényleg aranyos kilátópont is: a Mirador de las Mimbreras és a Mirador de Los Poleos.

Az út egyik alagútja.
Ez is – kicsit San Andréshoz hasonlóan – egy igazán kis falu, amelyet legfeljebb fél óra alatt be lehet járni. Valószínűleg nem olyan aranyos, de ha nem sietsz, szerintem érdekes hely, ahol megállhatsz enni valamit, vagy egyszerűen kinyújtóztathatod a lábad, mielőtt továbbmész a Roque de los Muchachos felé, vagy lemész a nyugati part mentén. Ha úgy döntesz, hogy meglátogatod Santo Domingót, azt tanácsolom, hogy menj le a Mirador Roque de Santo Domingóhoz is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a partra és a rá jellemző sziklás kis szigetekre.

Mirador Roque de Santo Domingo.
Ez biztosan az egyik legjobb látnivaló, amit a sziget kínálni tud. A 2426 méter magas Roque de los Muchachos nemcsak a sziget legmagasabb pontja, ahonnan fantasztikus kilátás nyílik a gigantikus kalderára, az óceánra és a szigetcsoport többi szigetére, hanem közvetlenül a csúcs alatt található a világ egyik legfontosabb csillagászati obszervatóriuma is. Itt ugyanis számos, a világ különböző országai által üzemeltetett távcső áll, amelyek szürreális hangulatot teremtenek; szinte úgy érzi az ember, mintha egy másik bolygón lenne.

Néhány csillagvizsgáló.
Ha megérkeztél a csúcson lévő parkolóba, azt javaslom, sétálj el a kilátópontig, ahonnan a legkisebb erőfeszítéssel fantasztikus kilátás nyílik. Emlékeztetőül: lejjebb is, 20:00-tól 7:00-ig le van zárva a Roque de Los Muchachos csúcsára vezető út sorompója (ez a pont), ezért ehhez igazodj. Egyébként a csúcson nincs más tennivaló, mint élvezni a panorámát.
Csillagvizsgáló meglátogatása
Sajnos a pandémia alatt jártam La Palmán, és a létesítményeken belüli túrákat felfüggesztették, de elvileg most jobb a helyzet; ezen az oldalon megtalálsz minden idevonatkozó információt, és ha érdekel, lefoglalhatod az idegenvezetéses túrádat. Azt javasolják, hogy jó előre foglalj.

A Kanári-szigetek jelképének számító virág a Roque de Los Muchachos közelében.
Csillagnézés
La Palma egy „Starlight reserve”, vagyis olyan hely, ahol érvényben vannak a fényszennyezést a lehető legnagyobb mértékben korlátozó szabályozások, például a rendkívül tompa, vöröses közvilágítás. Emellett az alacsony páratartalom és a tengerszint feletti magasság miatt a hely nemcsak az obszervatóriumok, hanem az emberi szem számára is ideális. Egyszóval az éjszaka eltöltése, vagy legalább egy-két óra a csillagok csodálásával a Roque de Los Muchachos környékén tényleg egyedülálló élmény lehet. Én személyesen az éjszakát az autóban töltöttem az út szélén ezen a ponton, de ha nem vagy hajlandó az autóban aludni, mindig kelhetsz korán reggel, vagy megvárhatod az éjszakát, mielőtt lemész. Az egyetlen dolog, amit észben kell tartani, a holdfázis: ideális esetben a legjobb éjszakák az újholdas éjszakák, amikor vaksötét van, és a csillagok fényét nem nyomja el a Hold fénye.
A legkalandvágyóbbaknak: megismerkedtem két német sráccal, akik az éjszakát a Cueva del Morro de Las Cebollasban töltötték. Igazán menő élmény, és főleg védett hely, mert 2400 méter fölött tényleg nagyon hideg lehet. Azt azonban érdemes észben tartani, hogy technikailag ez illegális! Mindenesetre ezt a témát részletesen tárgyalom majd az útmutató későbbi részében.

A Tejútrendszer a Roque de Los Muchachosról nézve.
Cresteria de la Caldera
Ez egy panorámás ösvény, amely a kaldera teljes gerince mentén fut; elindulhatsz a Roque de Los Muchachos parkolójából, vagy másik lehetőségként az ösvény és az út (LP-4) szinte metszéspontjainak egyikéből, például innen és innen.
Sokan – én is közéjük tartozom – úgy döntenek, hogy elsétálnak a Pico de La Nievéig (de ha akarod, tovább is lehet menni): a Roque de Los Muchachos csúcsán lévő parkolóból indulva összesen körülbelül 20 km, ugyanazon az ösvényen oda-vissza, 4:30–6 óra a tempótól függően. Az útvonalat nagyon könnyű követni, és a távolság ellenére viszonylag könnyű, mert nincsenek nagy szintkülönbségek, sőt többnyire sík. Mindenesetre a GPS-koordinátákat megtalálod ezen az oldalon. Az ösvény szépsége, hogy – ahogy már említettem – dönthetsz úgy, hogy az előbb belinkelt pontok egyikéről indulsz, így nem kevéssel lerövidítheted a távot, vagy egyszerűen úgy döntesz, hogy megfordulsz, mielőtt elérnéd a Pico de La Nievét.

A Cresteria de la Calderán.
Még az útvonal rövidebb változatát választva is, őszintén szólva, nem maradsz le semmiről, mert a kilátás nem sokat változik. Mindenesetre azt javaslom, hogy kerüld a nap középső óráit, főleg nyáron: egy szál árnyék sincs, és tényleg nagyon meleg lehet. Emellett érdemes észben tartani, hogy ha úgy döntesz, hogy a Roque de Los Muchachos csúcsán lévő parkolóból indulsz, mindenképp 20:00-ig vissza kell érned, mert 20:00-tól 7:00-ig le van zárva a Roque de Los Muchachos csúcsára vezető út sorompója (ez a pont)!

A kalderán tovább vezető ösvény a Pico de la Nievéről nézve.
Las Tricias kis faluból indul egy igazán szép és nem túl hosszú ösvény: összesen alig több mint 4 km, nagyjából másfél óra. Pontosan ott, ahol az ösvény kezdődik, ezen a ponton az út mentén van hely néhány autónak, különben parkolj le a faluban, és gyalog menj le.
Az ösvény az, amelyet ezen az oldalon, írnak le; sok igazán szép lakóháznál és sárkányfánál vezet el, a tenger a háttérben. A 2. pontnál láthatod a Buracasokat, vagyis a barlanglakásokat, amelyeket a szigeten elsőként letelepedő emberek használtak. Nem messze van egy kis bár, ahol ihatsz valamit, mielőtt visszamész az autóhoz. Biztosan nem kihagyhatatlan túra, de kétségkívül remek módja két óra eltöltésének.

Egy részlet az ösvény mentén.
Puntagorda városa önmagában nem sokat kínál azon kívül, hogy ideális bázis a sziget északnyugati részének felfedezéséhez. Mindenesetre a város környékén elmehetsz a Mirador de Izcaguához, amely közvetlenül az area recreativa El Fayal mellett található; ez egy padokkal, grillezőhelyekkel és mosdókkal felszerelt fenyves, nem messze innen van a Mercadillo del Agricultor is, amely érdekes látogatás lehet. Nekem viszont nem sikerült összehangolnom az időzítést, mert csak szombaton és vasárnap van nyitva. Végül le lehet menni a Puerto de Puntagordáig, ahol egy lépcsősor végén egy kis medence és egy sor sziklába vájt apró házikó található; ha akarod, le is mehetsz egészen a tengerig fürödni.
Szállás Puntagordában
Albergue Puntagorda: a sziget kevés hostelének egyike. Ha olcsó megoldást keresel anélkül, hogy sokat lemennél dél felé, ez valószínűleg a legjobb választás.

A puntagordai medencéhez vezető lépcsők.
Ez egy másik hely, amelyet sajnos nem sikerült meglátogatnom, mert – pont mint Los Tilosnál – a bekötőút útépítés miatt le volt zárva. Mindenesetre ez egy igazán egyedülálló hely, amelynek meglátogatását javaslom. Ez a kis halászfalu – amelynek házai szó szerint egy óriási barlangba épültek, amely egyúttal az építmények szerves részeként is szolgál – kétségkívül egyedülálló látványt nyújt.

Porís de Candelaria.
A Mirador de la Cumbrecita valószínűleg a Roque de Los Muchachosszal együtt La Palma és a Caldera de Taburiente nemzeti park egyik legikonikusabb helye. Nem más, mint egy kilátópont a kráter tetején, a Roque de Los Muchachosszal szemközti oldalon, ahonnan számos ösvény indul.
Fel lehet menni saját autóval is, de ha 8:30 és 16:00 között szeretnél felmenni, elengedhetetlen, hogy lefoglald a parkolót online vagy a látogatóközpontban. Az egész teljesen ingyenes, de mivel csak körülbelül húsz parkolóhely van, a torlódások elkerülése végett döntöttek e foglalási rendszer bevezetése mellett. Ha viszont nincs autód, vagy nem sikerült lefoglalnod a parkolót, felmehetsz taxival is; a viteldíj (egy út, oda vagy vissza) fix: 9 € minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnapokon, amikor az ár 10 €-ra emelkedik. Ha nem akarsz fizetni, egyszerűen stoppolhatsz is, vagy felmehetsz gyalog; végül is csak körülbelül 7 km, 500 méter szintkülönbséggel. A taxiknak külön parkolójuk van a látogatóközpont mögött.

A Calderával szemközti kilátás a Mirador de La Cumbrecitáról.
Ha megérkeztél a La Cumbrecita parkolójába, elég sok lehetőséged van. Az első, hogy közvetlenül a parkolóból élvezd a panorámát a legkisebb erőfeszítés nélkül, a második, hogy megteszel egy rövid, körülbelül 3 km-es kört nagyon kevés szintkülönbséggel, nagyjából egy óra alatt. A kör leírása ezen a linken található, és két kilátópontot mutat meg: a mirador Lomo de las Chozast és a Mirador de Los Roquest. Mindkettő igazán aranyos, az ösvény nagyon könnyen járható, és az út mentén néhány pad is van, ahol pihenhetsz és csodálhatod a panorámát.
Egy határozottan megerőltetőbb alternatíva a Pico Bejenadóra való feljutás; az ösvény leírása ezen az oldalon található. Mindenesetre összesen alig több mint 8 km, 550 méter szintkülönbséggel; sietős tempóban másfél óra alatt jutottam fel és egy óra alatt le, de ha valaki különösen lassú, akár 4 óra is lehet. A Pico Bejenado csúcsáról jobb a kilátás, mint a lejjebb lévő többi kilátópontról, és az ösvény igazán szép, de ha bármilyen okból nincs kedved felmenni, ne ess kétségbe, a kilátás nem is olyan különböző.
Végül le lehet menni a kráter belsejébe is a PR LP 13.1 ösvényen. Ebben az esetben viszont a megtett távolságok miatt azt ajánlják, hogy az éjszakát a nemzeti parkon belüli kempingben töltsd, amelyet ezen az oldalon kell lefoglalni. Ha úgy döntesz, hogy teljesíted az útvonalat, a taxis szállításról is gondoskodnod kell, mert az autódat nem hagyhatod két napra a La Cumbrecita parkolójában. Érdemes megjegyezni, hogy ha akarod, ezt a túrát össze lehet kötni az alább leírt, a Cascada de Los Colores felé vezető túrával.

Kilátás a Calderára a Pico Bejenadóra vezető ösvényről.
Ezt a túrát szívesen megcsináltam volna, de részben időhiány miatt, részben azért, mert kötelezően egy 51 €-ba kerülő shuttle-taxit kell igénybe venni, inkább mást csináltam. Mindenesetre ezen az oldalon megtalálod a „klasszikus” ösvényt, amely a Mirador de Los Brecitosról indul, ahol viszont tilos parkolni. Lényegében arra kényszerülsz, hogy az autót ezen a ponton parkold le, majd az innen induló shuttle-okkal menj fel a Miradorig, és – ahogy már említettem – ez 51 €-ba kerül, de ha szerencséd van, és 9:00 és 11:00 között érkezel, elvileg meg tudod osztani az utat valaki mással (a taxik 8:00-tól 12:00-ig közlekednek).
Miután elérted a Miradort, követheted a „klasszikus ösvényt”, amelynek végén pontosan oda érkezel vissza, ahol az autót hagytad és taxiba szálltál. Ahogy már említettem, ezt a túrát nem csináltam végig, de nagyon népszerű, úgyhogy gondolom, van rá jó oka.
Szállás
A Mirador de la Cumbrecitára való feljutáshoz, vagy általában a sziget középső részének meglátogatásához három igazán olcsó lehetőség van bázisnak: a Casa Encantada és a Casa Tranquila El Pasóban, a látogatóközponttól néhány kilométerre, valamint a Hostel Vagamundo Los Llanosban.

Mirador de Los Roques.
Ez kétségkívül a kedvenc túrám mindazok közül, amelyeket La Palmán csináltam. Elég hosszú és megerőltető, mert minimum 17 km-től indul, és több mint 20 km-ig terjed, ha úgy döntesz, hogy felmászol valamelyik vulkán csúcsára, amellyel az útvonalon találkozol, és amelyekből – ahogy az ösvény neve is sugallja – elég sok van. Ezen az oldalon megtalálod a „klasszikus” változat GPS-koordinátáit.
Szerencsére az ösvény nagy része – ha úgy teljesíted, ahogy javaslom – lejtmenet, kivéve a viszonylag rövid kezdeti szakaszt, ahol néhány kilométeren át emelkedik. A táj igazán változatos és hangulatos: fenyők között kezdesz el gyalogolni, majd holdbéli vulkáni táj következik, majdnem egészen a tengerig. Gyors tempóban, az ebédszünettel együtt körülbelül öt óra alatt teljesítettük az útvonalat.

A Ruta de los Volcanes első szakasza.
Az ösvény „problémája”, hogy nem körtúra, és ahhoz, hogy azzá váljon, a nap egy pontján mindenképp taxiba kell ülnöd. Mivel mindenképp jobb lejtmenetben teljesíteni az útvonalat, azt tanácsolom, hogy hagyd az autót a látogatóközpontnál, és onnan menj taxival a Refugio El Pilar felé (a menedékházhoz nincs tömegközlekedés); a viteldíj itt is fix, 13 € egy útra, és – ahogy korábban elmagyaráztam – a látogatóközpont mögött van egy taxiknak fenntartott parkoló.
Ha nincs taxi – ahogy velünk is történt –, elég felhívni a parkolóban kiírt számot; tíz percen belül megérkezett egy taxis El Pasóból. Ilyenkor a hívásért is fizetni kell, és elindul a taxióra, így valamivel többet fizet az ember; mi 16,60 €-t fizettünk. Miután megérkeztél Los Canariosba, ahol a Ruta de los Volcanes véget ér, az autó visszaszerzéséhez tömegközlekedést használhatsz – pontosabban a 210-es járatot Tajuyáig, majd a 300-ast a látogatóközpontig, rendre 2,40 € és 1,50 € (a menetrendhez használd a Google Maps tömegközlekedési módját; nagyjából óránként van egy busz).

A Ruta de los Volcanes középső szakasza.
Szerintem ez a legjobb és legolcsóbb megoldás, ha nem számítjuk a stoppolás lehetőségét. Ha El Pasóban szállsz meg, taxizhatnál a Refugio El Pilarhoz anélkül, hogy a látogatóközponton keresztülmennél, vagy esetleg a túra végén tömegközlekedés helyett ismét taxizhatsz is. Szóval nézd meg te, de a fentebb leírt megoldás nagy vonalakban a legolcsóbb.

Közeledik a tenger!
A Puerto Naos és a Charco Verde két aranyos strand, nem messze egymástól, ahol eltölthetsz egy kis időt, és pihenhetsz a túrák között. Mindkettő kiépített strand, zuhanyokkal és büfékkel. A Charco Verdén strandröplabdapályák is vannak. Szóval ne várj valami eldugott strandot, ahol teljesen egyedül lehetsz, de ha strandokról van szó, ezek La Palma legjobb lehetőségei közé tartoznak. A kettő közül én személy szerint a Charco Verdét ajánlom.

Charco Verde.
A sziget déli része nem sokat kínál; egy nap elvileg bőven elég a sziget többi részéhez képest különösen kopár és látnivalókban szegény vidék felfedezéséhez. A fuencalientei sólepárlók és az azonos nevű világítótorony biztosan megérnek egy látogatást, és ha még nem elég a gyaloglásból és a vulkánok megmászásából, a sólepárlóktól indulva feljuthatsz a Teneguía vulkán csúcsára.

A fuencalientei sólepárlók.
Természetesen szabadon le- és felmehetsz ugyanazon az ösvényen, de az ezen az oldalon leírt kör úgy tűnik, érdekes lehetőség. Az útitársammal inkább a délutánt a közeli Playa de Echentivén töltöttük, ahol egy igazán szép természetes medence van, tökéletes a felfrissüléshez anélkül, hogy a tengeri áramlat miatt aggódnod kellene.
Végül, ha további információkat és ötleteket keresel a látnivalókról és programokról, azt javaslom, nézd meg a hivatalos oldalt, a Visit La Palmát. A gyalog- vagy kerékpáros túrákhoz, kempingekhez és még sok máshoz a senderos de palma valószínűleg a legjobb forrás, míg egy igazán érdekes blog, amely pontos leírásokat ad a szigeten tehető néhány legnépszerűbb túráról, a Pico Barro.
Playa de Echentive.
Főleg ha nem vagy lelkes túrázó, La Palma szigete néhány nap alatt bejárható. Mindenesetre feltételezve, hogy érdekel a túrázás, az alábbiakban javaslok néhány útvonalat, vagyis azt, amit én csinálnék egy adott időtartam alatt. Természetesen vedd az alábbiakat ötletnek, és a mostanáig tárgyaltak fényében alakítsd ki az érdeklődésednek megfelelő ideális útvonalat.
Öt nap alatt nyugodtan megnézhető a sziget összes fő látnivalója.
Santa Cruz de La Palma (1 éjszaka)
1. nap:
Érkezés La Palmára. Töltsd a napot a város felfedezésével, és menj fel a Mirador de la Concepciónra naplementekor, vagy másnap napfelkeltekor.
Puntagorda (2 éjszaka)
2. nap:
Reggel válassz a Cubo de la Galgához és a Los Tilosba vezető túra között. Látogasd meg San Andrés kis falvát, és az LP-109-es úton keresztül menj Puntagordába (vagy környékére) éjszakázni. Ha van kedved/időd, délután, mielőtt Puntagordába mennél, elmehetsz a La Fajana természetes medencéihez, vagy lemehetsz Santo Domingóig.
3. nap:
Menj fel a Roque de Los Muchachosra. Sétálj a Cresteria de la Caldera mentén, vagy esetleg látogasd meg a csillagvizsgálót.
El Paso (1 éjszaka)
4. nap:
Menj fel a Mirador de la Cumbrecitára, és válassz a lehetséges körök egyike közül.
5. nap:
Teljesítsd a Ruta de los Volcanest. Térj vissza Santa Cruzba.

A Plaza de España Santa Cruzban.
Ha egy hét áll rendelkezésedre, hozzáadhatsz még néhány túrát, vagy esetleg tölthetsz egy pihenőnapot a strandon.
Santa Cruz de La Palma (1 éjszaka)
1. nap:
Érkezés La Palmára. Töltsd a napot a város felfedezésével, és menj fel a Mirador de la Concepciónra naplementekor, vagy másnap napfelkeltekor.
Puntagorda (2 éjszaka)
2. nap:
Reggel válassz a Cubo de la Galgához és a Los Tilosba vezető túra között. Látogasd meg San Andrés kis falvát, és az LP-109-es úton keresztül menj Puntagordába (vagy környékére) éjszakázni. Ha van kedved/időd, délután, mielőtt Puntagordába mennél, elmehetsz a La Fajana természetes medencéihez, vagy lemehetsz Santo Domingóig.
3. nap:
Menj fel a Roque de Los Muchachosra. Sétálj a Cresteria de la Caldera mentén, vagy esetleg látogasd meg a csillagvizsgálót.
El Paso (3 éjszaka)
4. nap:
Menj fel a Mirador de la Cumbrecitára, és válassz a lehetséges körök egyike közül.
5. nap:
Pihenőnap a Charco Verde strandján, vagy túra a Cascada de los Coloreshoz.
6. nap:
Teljesítsd a Ruta de los Volcanest.
7. nap:
Látogasd meg a fuencalientei sólepárlókat, és töltsd a nap hátralévő részét a Playa de Echentivén. Este térj vissza Santa Cruzba.

Napkelte a felhők felett a Roque de los Muchachosnál.
Ha tíz vagy több napot töltesz a szigeten, azt javaslom, kövesd az imént leírt egyhetes útvonalat, és esetleg adj hozzá egy Santa Cruzban töltött napot; a város igazán aranyos, és ha ki akarod tölteni a napot, tehetsz egy rövid kirándulást a Playa de Nogales vagy a Playa los Cancajos felé.
Egy másik napot a sziget északkeleti részén tölthetsz a La Fajana természetes medencéi és a Los Tilos/Cubo de la Galga között. Végül egy újabb napon meglátogathatod Santo Domingót, a Puerto de Puntagordát, a Porís de Candelariát, és teljesítheted a Las Tricias túrát. Szóval lehetőségből nincs hiány; ahogy korábban mondtam, az érdeklődésed alapján válassz.
Bár a sziget meglehetősen kicsi, mivel túlnyomórészt hegyvidéki, az egyes úti célok közötti közlekedés sok időt vehet igénybe, főleg keletről nyugatra és fordítva, míg a tengerpart mentén futó út mindent összevetve gördülékeny.
A Kanári-szigeteken általában, de különösen La Palmán – bár a tömegközlekedés nem is olyan rossz – szerintem az autóbérlés messze a legjobb módja a sziget felfedezésének.

La Gomera a távolban.
A kanári-szigeteki utazásom során szinte mindig a Cicarral béreltem autót; az árak versenyképesek, nyugodtan lehet fizetni hitelkártya nélkül, nem kérnek letétet, a biztosítás benne van, és nincs önrész, de főleg az, hogy szó szerint a Kanári-szigetek összes kikötőjében és repülőterén van irodájuk, ami nagyon praktikus annak, aki szigetről szigetre utazó útra készül, mert a többi cég közül sok csak a repülőtéren rendelkezik irodával, ami nagyon kényelmetlen, ha repülőre szállás helyett az autót a kikötőben akarod leadni, és komppal továbbmenni egy másik szigetre.
Szóval, ha road tripet tervezel a szigetek között, vagy bármilyen okból nem a repülőtéren akarod leadni az autót, a Cicar valószínűleg a legjobb választás; minden más esetben mindenképp érdemes más autókölcsönzőket is megnézni olyan oldalakon, mint a Discover Cars. Mindenesetre akár a Cicar, akár bármelyik másik cég, ha pontos dátumaid vannak, azt javaslom, hogy néhány héttel előre foglald le az autót; így nagyon sokat lehet spórolni az utolsó pillanatos bérléshez képest.
Emellett érdemes megjegyezni, hogy gyakorlatilag az összes cég technikailag nem engedi a burkolatlan úton való vezetést, és ha problémád akad, előfordulhat, hogy a saját zsebedből kell fizetned. Mi ezt többször megtettük a kanári-szigeteki utunk során, de nem La Palmán, ahol az utak – bár néha kanyargósak – jó állapotban vannak.
Végül vannak olyan cégek, amelyek technikailag engedik, hogy az autót komppal átvidd egy másik szigetre, feltéve, hogy az indulási szigeten adod le, de sok cég papíron egyáltalán nem engedi elhagyni a szigetet; természetesen senki nem ellenőriz a kikötőben, de ha segítségre lenne szükséged, kezdődhetnek a gondok. A tanácsom, ha szükséged lenne rá, hogy minden meglátogatott szigeten más autót bérelj, vagy legalább tájékozódj alaposan arról, mit szabad és mit nem.

Kilátópont az LP-109-es út mentén.
Ha egyedül utazol, és spórolni szeretnél az autóbérlés költségéhez képest, csak néhány túrát tervezel, amelyet szervezett túrákkal meg tudsz oldani, nincs kedved vezetni, vagy bármilyen más okból nem akarsz autót bérelni, a tömegközlekedés egyáltalán nem rossz, és egy kis tervezéssel gyakorlatilag a sziget bármelyik úti céljára el lehet jutni. Ezen az oldalon megtalálod a különféle vonalakat és a járatok menetrendjét.
Az egyetlen alkalommal, amikor buszoztunk, a Google Maps „tömegközlekedés” funkciója is megbízhatónak bizonyult, de mindig jobb megnézni a hivatalos oldalt (ha akarod, alkalmazás is van).

A szigetek között belföldi járatokat üzemeltető egyetlen két légitársaság a CanaryFly és a BinterCanarias. Az árak nagyon hasonlóak szoktak lenni, de nagy vonalakban a Binter úgy tűnik, kicsit olcsóbb, és a 29 év alattiaknak különleges díjszabása is van. Mindenesetre azt javaslom, hogy mindkettőt nézd meg, és ha lehet, a legjobb ajánlatokért legalább néhány héttel előre foglalj.
A repülőknél olcsóbb alternatíva, és főleg praktikusabb a szomszédos szigetek közötti közlekedéshez a komp. Általános szabályként, amíg a legközelebbi szigetről vagy legfeljebb a következőről van szó – tehát La Palma esetében a Tenerifére és főleg a La Gomerára tartó útról –, a komppal nemcsak spórolsz, hanem sokkal kényelmesebb is, mert nem kell két órával előbb kiérned a repülőtérre, hanem egyszerűen elmehetsz a kikötőbe egy órával előbb vagy akár kevesebbel, megveheted a jegyedet, és felszállhatsz, anélkül, hogy kötelezően előre le kellene foglalnod az utat.
Lényegében, ha nincs előre jól megtervezett útvonalad, a komppal való utazás sokkal nagyobb rugalmasságot ad. Ha viszont például La Palmáról Lanzarotéra akarsz eljutni, nyilvánvaló, hogy a repülő nemcsak sokkal gyorsabb, hanem olcsó is. Mindenesetre több kompközlekedési cég üzemel a szigetek között; a Direct Ferries egy oldal, amely az összes céget összesíti, és ha akarod, használhatod a jegyeid lefoglalására.
Konkrétan La Palmáról naponta indulnak kompok Santa Cruzból San Sebastián de La Gomerába és a Tenerifén lévő Los Cristianosba a Fred Olsennel és a Naviera Armasszal, valamint Santa Cruz de Tenerifére és a Gran Canarián lévő Las Palmasba a Transmediterraneával.

Santa Cruz utcáin.
Mennyibe kerül egy utazás La Palmára? Természetesen rengeteg tényezőtől függ; aki rendszeresen olvassa a blogomat, tudja, hogy takarékosan utazom, és a kanári-szigeteki utam sem volt kivétel: sikerült havi 1000 €-os költségkeretben maradnom, vagyis mindent beleértve valamivel több mint 30 € volt a napi költség a szigetcsoporton töltött két hónap alatt. Ha ötleteket keresel a spóroláshoz, nézd meg ezt a cikket.
Ennek ellenére teljesen tisztában vagyok vele, hogy nem mindenki hajlandó vagy érdekelt abban, hogy hátizsákos utazó életet éljen, de a jó hír az, hogy a Kanári-szigetek így is viszonylag olcsó úti cél európai mércével. Az árak általában alacsonyabbak, mint magán a szárazföldi Spanyolországban, mert a szigetek egyfajta különleges régiót alkotnak, ahol az áfa csak 7%, és sok fogyasztási cikk után egyáltalán nem kell fizetni. Két példa: a benzin ára körülbelül 1 € literenként, egy étteremben elköltött vacsora, ha nincsenek nagy igényeid, körülbelül 10 € vagy kicsit több. Szóval nem lesznek olyanok, mint a latin-amerikai árak, de európai mércével igazán nem lehet panaszkodni.
Mivel költségekről beszélünk, szerintem érdemes pár szót ejteni arról, ami biztosan kiváló módja a költségek csökkentésének, vagyis a kempingezésről. A szabad kempingezés La Palmán – mint a többi szigeten – technikailag illegális, de a valóságban széles körben eltűrik. Ha a sátradat távol állítod fel a kíváncsi szemektől, elvileg semmilyen problémád nem lesz, még jobb, ha – tekintettel a nyári időszakra jellemző nagyon csekély csapadékra – egyáltalán nem is állítasz sátrat.

Erdő a Refugio El Pilar közelében.
La Palmán töltött időm alatt az összes éjszakán, amelyet „kempingezve” töltöttem, mindig csak annyit tettem, hogy felfújtam a kempingmatracot, amikor lefekvésre került a sor. A Charco Verde strandon egy szombat éjszaka még néhány helyi család is volt gyerekekkel. De ismétlem, technikailag illegális, rajtad múlik a döntés.
Ha a törvényes keretek között akarsz maradni, öt hivatalos kemping van. Emellett fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a két ingyenes kempinghez (a kalderán belülihez és a Refugio el Pilarnál lévőhöz) engedélyt kell szerezni a látogatóközpontban, vagy másik lehetőségként a Santa Cruzban található környezetvédelmi hivatalban.
Végül kempingezésre alkalmas helyek kereséséhez a park4night alkalmazást ajánlom, amelyet főleg azoknak találtak ki, akik lakóautóban, kisbuszban vagy autóban akarnak éjszakázni, és fantasztikus forrás azok számára is, akik egyszerűen egy félreeső helyet keresnek, ahol felverhetik a sátrat, vagy egyszerűen letehetnek egy matracot, ahogy mi is gyakran tettük.

Cubo de la Galga.
A váltási és készpénzfelvételi díjak csökkentéséhez itt találod a legjobb utazáshoz ideális bankkártyákról szóló útmutatómat.
La Palma és általában a Kanári-szigetek teljesen biztonságos úti cél, igazán alacsony bűnözési rátával, és gyerekes családoknak is ajánlott. Ennek ellenére, mint bármelyik más úti célnál, itt is a józan észt kell használni, és a klasszikus biztonsági tanácsok követése sosem árt.
Az egyetlen két megjegyzés, amit hozzáfűznék: az első, hogy rendkívül figyelj arra, hol fürdesz, mert mivel óceánról van szó, az áramlatok rendkívül veszélyesek lehetnek, különösen a kiszívó áramlatok, amelyek gyorsan kisodorhatnak a nyílt tengerre, potenciálisan végzetes következményekkel. Volt alkalmam megismerni egy urat, akit a gyerekeivel együtt kisodort a víz, és elmesélte, hogy már a végét látta; nem éppen szép élmény.

Playa los Cancajos.
Emellett a legeldugottabb strandok közül nagyon sokon nincs vízimentő, és főleg holtszezonban akár te lehetsz az egyetlen ember is. Szóval, főleg ha nem vagy gyakorlott úszó, légy óvatos. Mivel La Palma sok túrázót vonz, érdemes megjegyezni, hogy a nap – főleg magasan – nem lebecsülendő dolog; tedd meg a szükséges óvintézkedéseket, és attól függően, hol szoktál túrázni, tudnod kell, hogy La Palmán az ösvények mentén ritkán találni vizet, ahol utánatölthetnél, ezért ehhez igazodj.
Végül, ha autót bérelsz, győződj meg róla, hogy őrizetlenül hagyva nem hagysz benne semmilyen értéktárgyat. Sajnos a parkolókban a betört üvegek és az autóban semmit sem hagyni kérő táblák túlságosan gyakoriak.
Utazást tervezel La Palmára? Nézd meg ezeket a cikkeket:
Melyik utazóhátizsákot válaszd
Mit vigyél magaddal az utazásra
Kérdésed van? Vagy friss információid vannak? Írj nyugodtan egy kommentet, vagy keress meg az Instagramon!
Adományokra / virtuális pizzára és sörre 🙂